Ne legyen egyetértés!
A politikusok még csak-csak belátnák előbb-utóbb, hogy ez a gazdaság-, társadalom- és külpolitika végül a karrierjükbe kerül, ám a keresztapák nem. Számukra nemhogy az Unión kívül és a gazdasági összeomláson túl is van élet, hanem ott kezdődik igazán.
Legyen béke, szabadság és egyetértés – zárta nb. sorait Schmitt Pál az Operaházban, amivel nem is lenne olyan nagy probléma, ha szerény óhaját fogalmazta volna meg. De sajnos a vadiúj alkotmányból idézett. Márpedig az egyetértés kívánalma egy jogszabályban azt jelenti, hogy értsünk egyet a jogalkotóval. Ez leginkább annak a törvénynek esetében elviselhetetlen, amelyik a jogrend alapját képezi, elvben az egyes egyén jogait, másoktól való különbözőségének lehetőségét szavatolja, illetve a közdolgok megvitatásának és eldöntésének alapvető szabályait rögzíti. Tehát az egyet nem értését.
Mit tehet az ember, ha egy kormánytöbbség saját fölfogását akarja örök időkre kötelezővé tenni, ráadásul ezzel együtt az érdekérvényesítés lehetőségét jó hosszú időre csak a maga számára óhajtja biztosítani? Ilyenkor az ember kimegy tüntetni. Kimegy bármilyen színezetű kormánnyal szemben, bármilyen színezetű ellenzék mellett. Semmi másért csupán demonstrálni, hogy léteznek honpolgárok a kormánypárton kívül is. Kiváltképpen, ha a kormánytöbbség annyira elmerül a pimaszságban, hogy saját hatalmának és világszemléletének (?) kizárólagossá tételét állami pompával, exkluzív buli keretében ünnepli meg.
Az ember tehát megy önként biodíszletnek, és az első, akivel szembetalálkozik Schmuck Andor maga. És ekkor az ember fölteszi a kérdést: van-e olyan ügy, amelyért 2012 Magyarországán Schmuck Andorral közösen kell kiállnia. Így tettem én is, és arra jutottam, hogy 2012 Magyarországán nincs ilyen ügy. A Dunába lövetés egyelőre nem forog fönn, minden másban pedig Schmuck Andorról sem föltételezek jobbat, mint azokról, akik ellen éppen tüntetni szükséges.
Ezután már alaposabban körülnéztem, és láttam egy csomó vidám szocialistát, ami akkor, amikor éppen dühösnek kéne lenni, kissé disszonáns. Persze abszolút megértem, hogy az emeszpések örülnek, hogy végre szabadon kimehetnek az utcára; hogy a kormányzásuk utolsó négy éve után, amikor nem alaptalanul, de érdemeiken felül lettek anyázva, most boldogan és félelem nélkül skandálhatják: orbáántakaroggy. Mondom, mindezt megértem, de célnak alighanem kevés.
Azután volt még egy nénike, aki ott furakodott előttem, és amikor a bemondó a támogató szervezetek között a Demokratikus Koalíciót említette hangos éljenzésben és tapsban tört ki. Nem vagyok éppen egy ökoszoci, de mikor a Lehet Más a Politika került sorra, juszt is zajosabb tetszésnyilvánítást produkáltam. A nénike hátrafordult, és úgy nézett rám, mint egy vödör Semjén Zsoltra.
Szedett-vedett kormánynak szedett-vedett az ellenzéke. Az emberben (bennem) érlelődött a gondolat: nem vagy itt jó helyen.
*
„Majd a választás után megbeszéljük” – mondta ismerősöm, akivel véletlenül összefutottam, arra utalva ezzel, hogy az – úgymond – demokratikus erők tegyék félre a vitáikat, és azokra majd egy kormányváltást követően visszatérhetnek.
Nem. Még csak véletlenül sem.
A választást arra találták ki, hogy előtte beszéljük meg, amit meg kell; a hozzáértő dolgozó nép gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk. A demokratikus és kevésbé demokratikus erők és erőtlenek még a voksolás előtt vitatkozzanak, mert a nép mint olyan csak ennek ismeretében képes dönteni.
De most éppen nincs választás, és könnyen elképzelhető, hogy abban a formában, ahogy eddig megszoktuk, és amelyik megfelel az általános, titkos és egyenlő választójogért folytatott küzdelem során a művelt világ által kialakított kritériumoknak, már nem is lesz. Éppen ezért nem teljesen értem az összefogásra buzdító szólamokat. (Leszámítva – mert ezt nagyon is értem – hogy ezek a fölhívások többnyire olyan politikusok környezetéből érkeznek, akik a szeplőtlen figurákkal kiegészített Nagy Összeborulás purgatóriumában akarnak megtisztulni.)
Amennyiben csupán tényleg csak annyi a probléma, hogy egy majd valamikor esedékes választáson a kormányt le kell váltani, akkor az előbbi okfejtés lép életbe, és itt is az egyet nem értésé a főszerep. Menjen szépen haza az összes politikai tényező és tényezőjelölt, gondolja végig, hogy mit csinálna másképpen, mint a hatalmat gyakorlók, öntse formába, keressen hozzá hiteles (vagy ha úgy szeretné, netán hagyományaiból kifejezetten ez következik, akkor hiteltelen) személyeket, s ezzel álljon a választóközönség elé; s ha még mindig esélytelennek gondolja magát elképzelései valóra váltására, akkor a választás közeledtével ez alapján kössön alkalmi szövetségeket.
Túl sok értékes évünk ment rá arra, hogy a vesztesek két választás között minden energiájukat az uralmon lévők bármi áron történő megbuktatására fordították. Ennek érdekében a legkülönfélébb helyről gyűjtötték az elégedetleneket, akiket nem lehetett máshogy egyben tartani, mint üres lózungokkal vagy csábító ígértekkel. A bekövetkező győzelem után hamar kiderült, hogy a kormányzáshoz sem kapacitás, sem támogatás nincsen. A választópolgárok pedig joggal érezhették becsapottnak magukat, hiszen a ciklus közbeni harc jelszavaiból semmi nem valósult meg, így könnyű volt elhinni azt is, hogy szimplán hazudtak nekik, ezért nincs más feladat, mint tisztességesebb vezetőket keresni. Erre mindig akadt is jelentkező, amelyik a legkülönfélébb okból csalódottakat gyűjtötte maga köré, és az egész kezdődött előröl.
Ennek a folyamatnak, amelyre alkottak egy szép magyar szakszót is, a teljes csődje most mutatkozik meg igazán. Az elkúrás nem folytatódhat tovább. A politikusoknak tisztázniuk kell, hogy mit akarnak, s hogy reálisan mit akarhatnak kormányon, míg a választoknak tudniuk kell, mire szavaznak.
*
Már, ha egyáltalán – ismétlem – lesz lehetőségük befolyásolástól mentesen szavazni, és garantált, hogy ez a hivatalos eredményekben tükröződni fog. Ma ez nem biztosított, és – ha a kormányon múlik – nem is túl valószínű. A vérforraló cinizmus és a végtelen ostobaság kedvéért (melyek mostanság kormányzati kommünikében, kormánylapokban és kormányt védő hozzászólásokban öltenek testet, és szemérmetlenül vagy bárgyún hivatkoznak arra, hogy, no, de hát a törvényekben változatlanul ott van az összes garancia, demokratikus vívmány és nemes törekvés), nem árt hangsúlyozni, hogy a rezsim legnagyobb bűne nem az, hogy a saját képére formálta a jogszabályokat, hanem, hogy elérte, tökmindegy, mi van a jogszabályokban.
Ahogy mindegy volt az, hogy a törvény szerint a Médiatanács „ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését”, ezen előírás nem akadályozta meg abban, hogy az éterből kiirtsa az utolsó ellenzéki rádiót. Ugyanazon a napon, amikor a Magyar Nemzet vezércikkírója jó érzékkel ezt vetetette papírra: „hogy lehet a sajtószabadság eltiprásáról beszélni, amikor a médiatörvény szintén elmeszelt passzusai alapján egy év alatt senkit semmiféle retorzió nem ért”? Hát, hogyan lehet ilyesmiről beszélni?! Ej, azok a bérrettegők! Hogy ne bérrettegjek itt bele a világba, a lehető legtényszerűbben közlöm: ezt a médiahelyzetet konkrétan Putyin Oroszországa sem engedheti meg magának.
A médiatörvény semmire nem kötelező deklarációi és a médiahatóság tényleges gyakorlata közti különbség ismeretében komolyan hihető-e az, hogy a régi fegyvertárs által vezetett ügyészség, a családi jóbarát által igazgatott bíróság és mind sorban az állami hivatalok a törvényi előírásoknak fognak megfelelni és nem a kinevező megrendeléseinek? Elképzelhető-e, hogy nem ugyanígy járnak majd el a választási szervek, ha lehetőségük lesz rá? A jogállam szétbarmolása (mert a jog képlékennyé, vagy éppen semmivé válása ezt jelenti) után, a hatalom többé nem a törvényeken alapul, hanem a puszta erőn, a személyes lekötelezettségeken vagy az anyagi javakon nyugszik.
Amennyiben efelé haladunk, akkor győzelmi esélyekről töprengeni, követendő stratégiát ajánlgatni, választási összefogásra buzdítani annyira valóság közeli, mint egy átlagos Giró-Szász sajtótájékoztató. Sőt, semmiféle hivatalos ellenzéki politikai együttműködésről nincs értelme beszélni. Más lenne a helyzet, ha a múlt század eleji-közepi tömegpártokról lenne szó, amelyek erejüket az utcán is latba tudták vetni. Ám a mostani ellenzéki pártok egyesített tagsága nemhogy az Opera előtti teret, de föltehetőleg magát az Operát sem tudná megtölteni, míg a Nemzeti Együttműködés Rendszerét elutasító sokaság javarésze hajlandó részt venni bármiféle fontosabb megmozdulásban, akárki is kezdeményezze azt. Nem közös politikai platform létrehozására van tehát szükség, hanem a legkülönfélébb világnézetű emberek által is vállalható konkrét célokra, vagy elvontabb célok szolgálatában álló konkrét cselekvésre.
*
A hétfői tüntetésen mindkettő hiányzott. Az egyik szervező ugyan megpróbálta összefoglalni (rögvest azt követően, hogy egy hölgy a színpadon hatszor rontott el egy négysoros csujogatót), hogy miért is gyűlt össze ennyi ember: a köztársaságért, az alkotmányért, a demokráciáért. Most terjedelmi okokból nem részletezem, hogy miért pontatlan, külön-külön és együtt is miért elégtelen ez a meghatározás, csak észrevételezem, hogy a fölsorolásból kimaradt egy fogalom. Mégpedig az, amelyik érdekazonosságot teremt a Hoffmann Rózsa regulái közé szorított diák, a megtakarítása fölött rendelkezni kívánó polgár, a piacon igényei szerint válogatni akaró vásárló, a véleményének kifejtésében egyre többször akadályozott újságíró, a tisztességes versenyben érdekelt üzletember, az életvitelszerűen köztéren tartózkodó hajléktalan, a csak szakmai önbecsülésének és nem felettesei önkényének megfelelni óhajtó köztisztviselő és közalkalmazott között: a szabadság.
Erről egyedül Majtényi László beszélt. És itt tartsunk egy kis szünetet a fanyalgásban. Majtényi beszéde szép volt, okos és szenvedélyes. Visszafogott pátosza, őszinte fölháborodása és a néhol fölcsillanó kesernyés humora a rendszerváltás legtisztább – bár a szélesebb közvélemény által alig becsült – pillanatainak hangulatát idézte. Mindeközben a lelkendező közönség soraiban ott éljenezték azok a szocik, akiknek egy Fidesszel kötött, különösen gusztustalan rádióbiznisze elleni tiltakozásul mondott le Majtényi az ORTT elnökségéről.
Nem csupán a szemrehányás miatt említem, hanem, hogy érzékeltessem a közönség sokféleségét. Azt a fentebb már említett jelenséget, hogy ismételten együtt van a csak az indulatok és közhelyek által összekapcsolt tömeg, és az az illúzió, hogy minden gondunk okozója, hogy gazemberek irányítják az országot, nincs más föladat, mint elzavarni őket. A rendezvény résztvevői, akik boldogan konstatálták, hogy nincsenek egyedül Orbán-utálatukkal, és utólag felemelőnek minősítették a hétfő esti összejövetelt, talán nem tudják, hogy mennyire ugyanabban a lelki élményben részesültek, mint a korábbi fideszes gyűlések résztvevői.
Ezúttal azonban más lesz a végkifejlet.
*
Nem érvényesülhet az a forgatókönyv, hogy egyvalaki a tömeg alaktalan dühét ügyesen politikai ellenfelei irányába fordítja, és később elsöprő választási győzelemmé konvertálja. De még a rendszerváltáskori sem, amikor is az ellenzéki mocorgásokban formálódó új elitek utcai támogatottságuk fölmutatásával kényszerítették tárgyalásra a hatalom birtokosait.
Ezúttal nincs kivel megegyezni, és nincs kit szabályozott versenyben legyőzni. A hatalom ugyanis nem annak a kezében van, akiről ezt a szónokok, az elemzők és a mélyen tisztelt lakosság föltételezi. Bizonyításként mondok egy példát: Németh Lászlóné.
Teljes megrökönyödést váltott ki, amikor a kiélezett gazdasági helyzetben az évi 500-600 milliárd fölött diszponáló tárca élére, egyben az egyik legnagyobb állami egység vezetőjének a semmiféle politikai tapasztalattal nem rendelkező, közgazdász és vezető üzleti körökben egyaránt ismeretlen asszonyságot jelölte a kormányfő. Csodálkozó hívei még ezt követően is hihették, hogy egy titkos ászt húzott elő Orbán az ingujjából, még az után is, hogy kiderült: a hölgynek diplomája sincs. A döbbenetes bizottsági meghallgatás viszont egyértelművé tette: látszat és valóság ezúttal megegyezik.
Orbán Viktor bődületes hibát követett el. Nemcsak azért mert, beletaposott a frakciójában fickándozók lelkébe, akik úgy szeretnének miniszterek vagy államtitkárok lenni, hanem mert saját maga rondított bele az eddig gondosan ápolgatott képbe, amely szerint lépjen bármilyen kockázatosat, amögött mindig valami fondorlatos terv sejlik föl, illetve becsempészte a kételyt rajongói fejébe: talán mégsem minden kudarcért és nehézségért a külföldi támadások felelősek. Micikét, azaz hogy Lacinét, aki „Vietnamból importált nádbútorokkal és kosarakkal” alapozta meg szakmai karrierjét, nem az IMF vagy a Frankfurter Allgemeine Zeitung ültette a bársonyszékbe.
Máshol kell keresni azokat, akik a Lászlónét a miniszterségbe juttatták: a NER és a Fidesz két legfontosabb háttérvállalkozójának környékén. Nagyon úgy fest, hogy az illetők elérkezettnek látták az időt, hogy a legnagyobb minisztériumot egyszerűen odacsapják a vállalatbirodalomhoz. Amennyiben a megfejtés helyes, úgy a büszke és független Magyarországnak, amelyik másféléve hősies küzdelmet folytat a nemzetközi pénzügyi körökkel, a gravitációval és az általános műveltséggel szemben (utóbbival kapcsolatban komoly sikerekről tudunk beszámolni), olyan miniszterelnöke van, akinek a vécére is ki kell kéredzkednie. Két-három oligarcha kiégett Quislingje.
*
Ebből következően nem a politikai ráció irányítja a rendszert, hanem a mohóság, így az nem is konszolidálható. A politikusok még csak-csak belátnák előbb-utóbb, hogy ez a gazdaság-, társadalom- és külpolitika végül a karrierjükbe kerül, ám a keresztapák nem. Számukra nemhogy az Unión kívül és a gazdasági összeomláson túl is van élet, hanem ott kezdődik igazán.
De az események könyörtelen logikája is elkerülhetetlenné teszi a konfliktus végletekig éleződését. Az egyre nyugtalanabb gazdasági- és társadalmi szereplők, az ellenzék, a hitelezők, a külföldi szövetségesek nem kérhetnek mást, mint a garanciák visszaépítését. Ez viszont korlátozottan nem érvényesülhet. A jogállamiság nem olyan, hogy adagolni lehet. Igaz ez oda-vissza is. Az elvitathatatlan és szerzett jogok megkérdőjelezése valamennyi jogviszonyt bizonytalanná teszi. Ezt láttuk. Ám fordítva is így van: elég egyetlen ügyben elismerni és kikényszeríteni, hogy jogaink korlátozzák a mindenkori hatalmat, és ennek alapján visszaépíthető a jogállam rendszere, hamar a jognak való alávetettséghez, a visszamenőleges hatályú törvénykezés tilalmához jutunk, és lassan fölvetődik azoknak a felelőssége is, akik a hatályos szabályok helyett egyéb utasításoknak engedelmeskedtek, no, meg azoknak, akik az utasításokat adták. Könnyen belátható, hogy ez halálos veszélyt jelent a rendszert igazából irányítók számára.
Ráadásul a kormánytöbbség balféksége is ösztökéli a konfrontációt. A parlamentarizmus részleges fölszámolása nemcsak a forradalmi törvénykezés elől gördített el újabb akadályokat, hanem egy olyan moderálási funkciótól fosztotta meg a berendezkedést, amelyet az operettdemokráciák kirakatparlamentjei se nagyon nélkülözhetnek. Még akkor is, ha a viták értelmetlenek, és nincs hatásuk a döntésékre, még akkor is lehetővé teszik, hogy minden ügyben elhangozzék az ellenvetés is, így az elégedetlenek figyelmét részben az országgyűlésre irányítja, így segít mederben tartani a konfliktusokat. Valószínűleg a 2006-os ősz is véresebb lett volna, ha az akkori köztársasági elnök tekintélye vissza nem parancsolja az akkori ellenzéket a ház falai közé. Igaz, akkor még volt elnökünk, és nem a tévémaci előzenekara bitorolta ezt a posztot. Vagy más megfogalmazásban, saját szavait kölcsönvéve – ha Schmitt Pállal kezdtem, fejezzem is be vele – most nincs fék, csak motor.
A csattanás elkerülhetetlen.
(A címlapon szereplő kép Renato Sandrini fotója)
Hozzászólások (68) , melyek közül a legfrissebbek:
Mindazoknak, akik azt gondolják, hogy a demokrácia visszaállításához, a jelenlegi rezsim legyőzéséhez meg lehet kerülni az MSZP-t, Gyurcsányt, azok tévednek. Közös összefogás kell, Jobbik kivételével mindenkivel, aki hajlandó erre, s a választások előtt megállapodás egy "szakértőkkel és nem politikusokkal megalakítandó kormányban"! Bajnai, Oszkó, Bokros, vagy hasonló "kaliberű" ME jelölésével ma még bizonytalan tömegeket is meg lehetne mozgatni.
Kedves Teodóra!
Azt hiszem mi egy csapatba focizunk. Kunczét azért kedveltem mert minden körülmények között megőrizte a hidegvérét,és humorát. Nyilván ez csak egy része a jó politikus ismérvének,és az is nyilvánvaló,hogy ha Kuncze jó politikus lett volna akkor az SZDSZ nem kerül a süllyesztőbe. Kár pedig,mert egy mérsékelt liberális párt hiányzik a palettáról. Az LMP-t nem sorolnám ide,mert úgy látom még mindig nem tudják hogy hova tartozzanak. Egy kicsit liberálisok,egy kicsit zöldek,egy kicsit baloldaliak,akik időnként a jobboldali elképzelésekkel is azonosulni tudnak. Szóval olyan se hideg se meleg.
Kedves grafóm!
Kunczét én is kedveltem emberileg, de azért egy csomó olyan dologra is emlékszem ami miatt nem tartom őt sem egy politikai tehetségnek, pontosabban nem tartom olyan éleselméjűnek mint amilyennek jó lett volna tartani.
Mindazonáltal, a jelen fideszes garnitúránál fényévekkel különb.
De ha már itt tartunk: sejtelmed sincs mennyire ki voltam mindig is éhezve egy normális, igazán nagyformátumú eszdéeszesre.
Sajna az ezirányú listám roppant rövid: Eörsi István akit nagyon szerettem - a publicisztikája félelmetesen jó volt.
Dornbach Alajos, az egyetlen aktív eszdéeszes aki iránt őszinte, mély tiszteletet tudtam érezni
és a Fideszből kiebrudalt Tölgyessy, aki nagyformátumu elemzővé érett, kisformátumu eszdéeszesből.
Slussz.
Teodórának
Nem véletlen hogy az egyetlen normális ember az SZDSZ-be Kuncze Gábor egy idő után megunta és lelépett. Kedveltem azt a pasit.
Nem vagy te véletlenül LMP-s? Meraztán ti szétszednétek az amúgy már összerogyott országot... Kicsit hőzöngj még jobban, bekerülsz a kurucinfóba...
Cikkíró, nem iratkoznál be a fideszbe? Menj oda komcsizni. Sose voltam, de a cikked hatására belépek közéjük!!!!!!
Ismét elolvastam a fenti cikket és megnyugodva láttam, hogy nem estem költői túlzásokba. A szerző igencsak megvetőleg ír Schmuckról és a szocikról. Helyesen teszi, egyetértek vele.
De minő fölhorkanás támad egyeseknél, ha ugyanezt a megvető hangnemet - ami ugye a szocik esetében helyes - én kiterjesztem a szadeszesekre is?
A szent tehenekre, akiket csak hódolat illet, nem bírálat....nyilván nem helyes ugyanazt a hangnemet használni velük szemben is, amit ők mindig is megengedtek maguknak a szocikkal szemben.
Arra az alpári hangnemre gondolok amit pl. a Horn-Kóka páros megengedett magának a Hírtévé kamerája előtt (abból az alkalomból, hogy a lakosság utálkozva fordult el az SZDSZ csodafegyverétől, Horváth Ágicától.)
Hukk!
Fodor György:
Sajnos azt kell mondjam, az országot, a gazdaságot valójában a "golfpályáról" irányatják. Ne gondolja, hogy a döntések valaha is az irodákban, a parlamentben születtek.
Az a púder.
Üzletek, (a politika üzlet) mindíg fehér asztalnál köttetnek. A kérdés az, milyen a stílus!
Nálunk ilyen!:-((
Hát igen. Elgondolkodtató, hogy miért nem lehet a parlamenten keresztül sajtolni a pártfinanszírozási törvényt.
Tessék felidézni a 90-es évek eljének gazdasági anomáliáit.
Hány ügy derült ki, jutott bírói szakba?
Megtudjátok nevezni a vagyonátmentőket? olajszőkítőket? privatizátorokat? Hány milliárd került hirtelen magánkézbe?
Szerintetek azok az emberek nem érdekeltek ennek a hatalmi struktúrának a fenttartásában?
A politikusaink egytől-egyig bohócik. A pénz bohócai. Nincsenek elvek, csak bankszámlák. Minden eladó. Az oligarchia ellen pedig nem lehet forradalmat csinálni. Megbuktatsz egy majmot? Vesznek egy másikat!
Takarítás "elvtársak", takarítás. NEM LÉSZEN MÁS ÚT.
De nem lesz. A nép mindíg beérte a politikusok "fejével".
Hát jó szórakozást. A felső pár ezer ettől még nyugodtan mozgatja a szálakat.
Tessék megnézni, az országban képződő jövedelmek hány százaléka milyen kevés ember kezében öszpontosul. (Vagy ez már demagógia?)
A hatalom, barátaim, de ezt ti is tudjátok, nem a politikában nyilvánul meg, hanem a gazdaságban.
Hát ennyit a kapitalizmusról.
KOmolyan elhiszi valaki, hogy nyugaton nincsenek oligarchiák? Vannak. csak ott megtanulták a konszolidált játékszabályokat.
Hát tanítsuk meg az ittenieknek is. Ha kell erővel.
BELŐLÜNK ÉLNEK.
Teodóra mindent kétszer mond,mindent kétszer mond:-)De akárhányszor mondja,aki süket nem érti!
A baj ott kezdődik,hogy ebben az országban nincs egy független politikai szervezet sem, akit nem szennyezett be az egyik volt rendszer demagóg ideológiája.Ebben a régióban nem jellemző,hogy egy politikus,ha nem vitte sikerre a ciklusát és esetleg kárt okozott a társadalomnak teljesen kivonuljon a politikai életből,ellenkezőleg még magasabbra bukik és még többet tud elsíbolni.Amikor egy politikus nem a saját nemzetét nézi,hanem azt kinek tud megfelelni külföldön vagy a saját köreinek az nem a közérdeket szolgálja hanem a pénz Istenét és a Hatalom mámorában fürdik vagyis démonná válik mert embernek már nem nevezhető. De számomra a mostani politikus csak egy olyan harmad negyed rendű élőlény se több se kevesebb.
Kedves bors, ha nem haragszol: te simán és egyszerűen hülye vagy.
Kedves bors, ha nem haragszol: te simán és egyszerűen hülye vagy.
Nem tudom hogy ki hogy van vele de a cikket olvasva volt egy olyan rossz érzésem hogy írója is belekerült az ellenség keresés(találás)orbáni csapdájába. Az nyílt titok hogy a politika sohasem volt független,hanem a háttérben álló,az adott pártot finanszírozó pénzemberektől függött. Az viszont érdekes hogy ezeket az embereket úgy állítja be mint a maffia keresztapáit. Azért nincs a pártfinanszírozás szinte sehol a világon megnyugtatóan megoldva mert akkor ezek a háttér emberek elveszítenék befolyásukat. Nem mondom hogy ez jó,de ez van.
A másik problémám két kérdésben összefoglalva:akkor most legyen ellenzéki összefogás vagy ne legyen? Van e értelme tüntetni,vagy várjunk a pártokra? Részemről mindkét kérdésre igen a válasz. Azért igen mert a demokráciát az elmúlt másfél év alatt sikerült úgy lenullázni,hogy jelenleg nincs és nem is lehet más választásunk mint az összefogás világnézettől függetlenül. Igenis félre kell tenni minden ellenérzést,ellenszenvet,szimpátiát,és csak arra kell koncentrálnunk hogy ez a rezsim eltűnjön. Ha nem ezt tesszük akkor Magyarország hosszú időre eltűnik a "süllyesztőbe". Nem tudom még csak elképzelni sem hogy a dolgok jelenlegi állása szerint ki állhatna az ellenzék élére,nem látok egyetlen igazán hiteles rátermett embert sem,de még így is azt mondom hogy nem lenne reménytelenebb a helyzetünk akkor sem ha a most regnálók holnap "lelépnének"
Fodor György/Igen, tényleg érdekes lenne tudni, mi zajlik a háttérben. Meg azt is, hogy mi zajlott. Szerintem egy mai Dózsa György bebizonyítaná egy nemzetközi bírósági perben, hogy a TELJES magyar politikai-gazdasági elit működése az elmúlt húsz évben kimeríti az "emberiség elleni bűntett" fogalmát. Ezzel zároltatná ennek a párszáz személynek a svájci bankszámláit, mint Kadhafiét. Ha ezek a pénzek visszakerülnének az országba, kicsit máshogy állna a mérleg :) Én már évek óta azt írom a szavazólapra, hogy "köztörvényes mind".
"A miheztartás végett szeretném leszögezni, hogy engem nem csak a Schmuck és a virgonc szocialisták látványától fogott volna el az undor, hanem Horn Gábor, Kóka, Magyar Bálint, stb. látványától is."
Nem kétséges, Te is egy utálkozós fajta vagy, terjeszted a mételyt, úgy látszik a jó isten se tud megmenteni bennünket tőletek, pedig azt hittük megbűnhődte már e nép...
Kedves Véresszáj! - A pártfinanszírozás rendbetételével összefüggésben valóban Gyurcsányra utaltam :) Ennek kapcsán, még akkoriban született egy epikus publicisztika, amit mindenkinek nagyon ajánlok a figyelmébe, az elmúlt évtized egyik legkeményebb publicisztikai írása - a "Cselekményes pornó" című szösszenet mellett, ugyanazon szerző tollából :)
http://w.blog.hu/2007/10/04/gyonas
- Ami a jobboldali médiumokat illeti, nem tudom, hogyan is mondjam, teljesen vállalom az ezzel kapcsolatos népszerűség-vesztést: én Népszabadság, HVG, Magyar Narancs olvasó vagyok, időnként beleolvasok jobboldali lapokba is, de mentálhigiéniás okokból sajnos az utóbbiakat jóval kevésbé olvasom, így azt sem tudom, miképpen kommentálták Gyurcsány akkor kísérletét a pártfinanszírozás rendbetételére. Remélem, azért nem vettek meg nagyon :)
Teodora/Valóban megérne egy misét. A blogírásra azonban nincs időm, egyébként nálam avatottabb emberek nyilatkoznak e témában még ezen a portálon is. Ami miatt néha kényszert érzek a kommentelésre, az a fájó tájékozatlanság, meg a szélsőjobbról érkező teljesen valótlan beszólások ezügyben. Ezek miatt tényleg nehéz egy oldalon állni még Orbán ellenében is, de ezt nálam Hont sokkal jobban megfogalmazta.
Azonban most teljes szívvel csatlakoznék Touristhoz, engem is érdekelne, hogy most mi zajlik a háttérben.
Tourist!
Hát ez az! Nem győzöm hangsúlyozni, ez itt a lényeg, a többi mellékszál. Nagyon is érdekelne, minket, laikusokat, birkákat, panelprolikat (stb), hogy miért éri meg a keresztapáknak az államcsőd? Tényleg arra játszanak? Mert az lesz, ami nekik megéri! Mik lehetnek azok a mozgatórugók, amikről nem (ők) beszélnek?
És ez itt OFF (bár ki tudja...): Mi van Tokfalvyval? Rég olvastunk tőle! (vagy csak én vagyok béna, és elkerülte a figyelmemet?)
Még mindig véresszájnak!
Az igaz, hogy az SZDSZ képviselt elveket, de hogyan tette ezt és milyen eredménnyel?
Ez a téma megérne egy misét.
Szívesen csevegnék Veled erről és talán Amergin is beszállna, akivel részben egyet tudok érteni.
Írhatnál a témáról egy blogot, pl.
Kedves véresszáj!
Szemrehányó soraidat azért nem tudom értelmezni, mert sehol sem találom azokat a tőlem származó elragadtatott sorokat amelyekkel bármelyik hazai pártot illettem volt.
Kedves Hont András, szeretnélek megkérni ennek a cikknek a kiegészítésére.
Nemcsak az itteni kommentekből, de általánosságban is jellemző, hogy a közvélemény nem tud bizonyos összefüggéseket felismerni, amíg nem ismeri a rendszer hátterének működését. Te itt (helyesen) megemlíted az oligarchák számára előnyös lehetőségeket kínáló államcsődöt. Nos ezt kellene kifejteni az olvasók számára, hogyan is működik.
Így sok félreértést lehet eloszlatni, hiszen sokan egyszerűen, mondhatnám kispályában gondolkozva mindössze az oligarchia párttámogatásainak állami megrendelésállománnyal viszonzására következtetnek. Az államcsőd már nagypálya. A nagybani államosítási kampány másfél év alatt már nagypálya. Itt már egy egész ország zsebrevágásáról van szó, amit nyíltan ki kell mondani.
András légyszíves tedd meg, hogy ezt ki is fejted, ehhez egy hozzászólás tőlem, kevés.
Amergin/"Az állam eddig egyszer tett kísérletet a pártfinanszírozás posványának lecsapolására. Még Gyurcsány Ferenc kormánya terjesztett elő egy törvényt, amely megszigorította volna és átláthatóbbá tette volna a pártok finanszírozását, cserében megemelte volna az állami apanázst. Ebben Fletóék elvi elszántságán kívül nyilván az is közrejátszott, hogy Gyurcsány pártbeli ellenfelei éppen a húsosfazék kezelői közül kerültek ki – ez azonban semmit nem von le az egyébként hibát hibára halmozó kormány érdemeiből. Az viszont jellemző a magyar közállapotokra, hogy a javaslatot a Fidesz és az MSZP frakció zöme összefogva fúrta meg."
Magam sem tudnám jobban megírni.
Kedves Amergin/kommented utolsó bekezdésére reagálva:
Az egy elég bonyolult történet volt, ennek kifejtésére sem a hely, sem az idő nem elégséges. Csak annyit: az akkori helyzet megértéséhez nem biztos, hogy a jobboldali elkötelezettségű orgánumok (rettenetesen elcsépelt szó) híradásait, fejtegetéseit kell tanulmányozni...
Egység/nemzeti/ amely sajnos a mi kis hazánkban már régóta hiánycikk és úgy néz ki hogy a közeljövőben nem is lesz. Erről az elmúlt 20 év mindenkori politikusai tehetnek van aki jobban van aki kevésbé , mert tudatosan igyekeztek a néptömegek butítására a hatalmuk megszerzése majd megtartása érdekében az erkölcsösség teljes kihagyásával,sok esetben gátlástalan módszerekkel.A politikusok között fennálló viszonyok és módszereik visszatükröződtek az állampolgárok viselkedésformájában: ha ők lopnak , akkor nekem is lehet vagy ha ők hazudnak akkor én is füllenthetek/pl.magyar adózási fegyelem,"munkával nem lehet pénzt keresni",ügyeskedők-csalók,"lobbizás-korrupció" / stb. Magyarul: addig még egy általánosan elfogadott de nem erőltetett/mert most az van kialakulóban/ erkölcsi normatíva nem alakul ki a magyar társadalomban addig nem is beszélhetünk nemzeti egységről.
"Egy nép erkölcsi állapota nem annyira tagjai önmagában vett erkölcsi állapotától függ, mint a polgárok egymás közötti kapcsolatainak erkölcsiségétől"/Rousseau/
Kedves Véresszáj! - Az szdsz-szel kapcsolatban nekem is vannak bizonyos komoly averzióim, mert néhány területen közelről is volt szerencsém megfigyelni nem éppen makulátlan működésüket. Nem azt mondom, hogy ők lettek volna a legrosszabbak, de elvakultság nélkül nehéz volna azt állítani, hogy nem tettek meg minden tőlük telhetőt a bukásukért. (Hozzám az egészségügy területéről jutott el néhány pikáns sztori). Az, amit Horn Gábor mondott Gyurcsányról a 2008-as népszavazás alkalmával, önmagában is felér egy szegénységi bizonyítvánnyal, sok-sok szempontból.
Apropó, Gyurcsány! Apropó, pártfinanszírozás! - Juttassa itt valaki eszembe: ki is terjesztett be törvényt a pártfinanszírozás rendbetételéről? (Amit azután a parlamentben leszavazott az mszp és az szdsz IS) - A fene, csak nem akar eszembe jutni a neve! - Hogy is hívták, hogy is hívták?
Nem fanyalogni, hanem összefogni! Annyira elcsépelt mondat, mégis leírom: ne azt nézzük, ami szétválaszt, hanem azt, ami összeköt. Vagy hagyni kell a fenébe az egészet. Megy ez a "történet" magától is, mint a karikacsapás. Csak, hogy milyen végkifejlet felé? Talán nem mindegy. Mintha túl sok lenne manapság /is/ a károgó.
Nem fanyalogni, hanem összefogni! Annyira elcsépelt mondat, mégis leírom: ne azt nézzük, ami szétválaszt, hanem azt, ami összeköt. Vagy hagyni kell a fenébe az egészet. Megy ez a "történet" magától is, mint a karikacsapás. Csak, hogy milyen végkifejlet felé? Talán nem mindegy. Mintha túl sok lenne manapság /is/ a károgó.
Először is hadd köszönjem meg a Hírszerző/HVG informatikus csapatának, hogy ismét nem tudtam belépni a honlapra, legalább más, értelmesebb dologgal foglalkozhattam...
Teodora/Már néhányszor megnyilatkoztál az egykori szadesz egykori vezetőivel kapcsolatban érzett averzióidról, tán nem véletlen, hogy idáig ezekre itt senki nem reagált.
Kis rendet tennék ebben a dologban, ha megengeded. Bár min. háromszor úgy szavaztam rájuk, mint a legkisebb rosszra, de vannak bizonyos elvek és konkrét politikai célok, melyeket ők képviseltek legjobban (vagy egyáltalán), bár egyre csökkenő meggyőződéssel. Nem emlékszem pl. arra, hogy más párt komolyan elkötelezte volna magát az ügynöklisták nyilvánossá tételében, viszont nagyon emlékszem arra, hogy melyek voltak azok a pártok bal- és jobboldalon, melyek szorgalmas munkájának köszönhetően az erre vonatkozó törvényjavaslatok szépen ki lettek herélve. Ugyanez vonatkozik a pártok kampányfinanszírozásának szabályozására is. Hogy csak a leglényegesebbeket említsem.
Így mielőtt hányigert kapsz, ezen gondolkozz el erősen.
Az ellenzék összefog vagy elbukik. Tertium non datur. És ha nem tanul meg összefog (a demokratikus ellenzék), akkor meg is érdemli, hogy elbukjon. Szegény Magyarországot fogom nagyon sajnálni, akit (hadd használjam itt a személyes névmást) még egy Orbán ciklus a balkáni szint mélységeiig fog leamortizálni. Iszonyúan fogom sajnálni a sok összetört álmot, füstbe ment tervet (fiataljaink életéről beszélek), amelyért egyaránt a kormányzat és az ellenzék végletes inkompetenciája lesz a felelős.
De ami az ellenzéket illeti: ha nem tanulnak meg együttműködni, mert teszem azt az egykori szdsz-esekben (akik jócskán megszolgálták a bukásukat), az lmp-sek undorodnak együttműködni a szocikkal, Gyurcsánnyal (bár Gyurcsánynak valószínűleg tényleg vissza kellene vonulni a politika első, vagy akár második vonalából is), akkor megérdemlik, hogy végignézzenek még egy-két Orbán-ciklust. Bőven megérdemlik, nem is érdemelnek jobbat.
Csak Magyarországot sajnálom, de azt nagyon
http://youtu.be/SY4_HO1pNyA?t=1m55s
A miheztartás végett szeretném leszögezni, hogy engem nem csak a Schmuck és a virgonc szocialisták látványától fogott volna el az undor, hanem Horn Gábor, Kóka, Magyar Bálint, stb. látványától is.
Őszintén remélem, hogy az az intelem, hogy mindenki aki eddig a politika terén hemzsegett menjen haza és nagyon, de nagyon mélyedjen el önmagában, az SZDSZ-re is vonatkozik.
Mert ha nem, akkor csak egy újabb szocifitymáló cikkecske született, az eszdéeszes fennsőbbség gusztustalan talajáról kikelve.
A szerző a szívemből beszél.
Az ellenzékből nagyon is hiányzik (vagy már ott van, de még nem látszik) normális ember, a homo sapiens.
A klasszikust idézném, Furmann Imre MDF-es képviselőt 1990-ből, amikor a rendszerváltók szárba szökkentek és kivirágzottak a parlamentben:
"Nem arról volt szó, hogy az ő hülyéik után a mi hülyéink jönnek!"
Esetünkben: vissza.
El tudom képzelni mit érzett a boldogtalan szerző amikor elébe tárult a Schmuck....a vigadozó szocik...brrr!
Én már jópár szavazáson részt vettem életem során,ahol párt
állástól függetlenül mindegyik azt igérte,hogy pár év és csupa szép meg jó lesz kis hazánkban!!!Aztán ahogy teltek
múltak az évek egyre távolabb kerültünk az addig is csak a
fejünkben elképzelt jó módtól/ugye mindenki a nyugati típusú jóra gondolt,tisztességes munka,tisztességes bér,ha
nem is annyi mint a Lajtán túl,e közel ahhoz!/közben az igazsg az hogy egyre távolodtunk ettől az álomtól,mára már
csak illúzió,és annak is örülünék ha ne kéne reszketni a
munkahelyünkért,akármennyit fizetnek csak meglegyen kívánsággá satnyult a hajdani óhaj!!!Magyarul rá kellet jönnie mindenkire,hogy ha csak az elmúlt 60/de nézhetnénk
az elmúlt 600évet!Mindig átvertek,és mindig hazudtak nekünk!És birkanemzetté silányult a magyar,akivel MINDENT
megtehet a mindenkori hatalom!!!Mivé lettek őseink büszkesége,1848 ,1956 forradalmisága???A széthúzás,az írigység,a köpönyegforgatás lett a jellemző.Persze,hogy van
nak kivételek de azokat olyan helyzetbe hozták "nagyjaink"
hogy tehetetlenek,és hiába mantrázzák az igazat a jót nincs
ki velük tartson,a kizsigerelt,megfélemlített népnek maradt
az akolszemlélet,és már annak is örül ha aznap nem őt vágják le mint a többi bírkát,bár tudja lelke mélyén,hogy
elöbb utóbb ő is sorra kerül.Nagyon nagy baj,hogy "uraink"
eladták alólunk az országot,de sokkal nagyobb a baj amit az
emberi agyakkal tettek,mert ma már ot tartunk,hogy az ÁTLAG
MAGYAR ott csapja be,veri át,lopja meg az ÁTLAGMAGYART ahol
csak tudja!!!Na ez az igazán NEM MINDEGY,és kellenének év
századok,hogy a szeretet,becsület,munka tisztelet újra értelmet kapjon:Különben ez a népis el fog tünni a süllyesztőben!Sajnos mostanság sem közelben,sem távolban
nincs olyan karizmatikus személy aki kezébe venné a maradék
tisztességes embereket,és harcba vinné a GONOSZOK ELLEN!
Az egész cikkel egy problémám van, megpróbálom egy példával megvilágítani. A lőfegyverekkel, -mióta léteznek - van egy alapvető probléma. Ez a hatás-visszahatás elve. Legegyszerűbben úgy lehetne kiküszöbölni, ha pl.az ágyú csöve hátrafelé is kilőne egy ugyanolyan lövedéket, így lövéskor az ágyú helyben maradna. Úgy látom ebben a cikkben HA feltalálta az egyszerre mindenfelé lőni tudó ágyút.
Talán nem véletlen, hogy a világon mégis az egy irányba lövő fegyvereket használják, a mellékhatásokat pedig megpróbálják csökkenteni.
Úgy látom itt jónéhány embernek - beleértve a cikkírót is - nem erős oldala a reális politikai meglátás, vagy/és a kompromisszumkészség.
Megértem a csúnyán néző nénikét.
T. András!
Midössze és szerényen, csaendesen és röviden(!) csak annyit tennék hozzá, hogy ez az egész világon így működik!
Aszem a főniciaiak óta, fene a dolgukat!
A fő problémát abban látom, hogy a "szolidaritás" a magyarok számára egy szervezet, nem pedig vezérlő elv, kiút a világ rohadásából.
A Res Publica helyett január 1.-től immár csak Cosa Nostra-ról beszélhetünk.Tagjai az összes polgár helyett azon Fideszes elvtársak,akik az osztalék reményében szívességeket kérnek és teljesítenek is,továbbá elfogadták az omerta törvényét.
Kedves András!Valóban jól látod a folyamatok időrendiségét (is). DE ez csak valódi demokráciákban érvényes.Mint te is írod,ma keresztapák irányítanak.Ami kimaradt az csak egy kis idő,um:20 éve keresztapák irányítanak.És a gazdaság,valamint az élet minden területén.Elég csak a megyei önkormányzatokra,a kiskirály polgármesterekre,a volt tsz elnökökre(bocs,ma: mg-i vállalkozó)gondolni.Ezt a hihetetlen mértékű mocskot nem lehet (csak) egy politikai szervezetnek felszámolni.Ezért kérlek a tedd félre a fenntartásaidat(hidd el nekem is vannak)és a-lehetőségeid szerint-próbálj az egységes és szabad Magyarország mellett érvelni.Mert szeretném a gyerekeimet egy demokratikus és SZABAD országban felnevelni.Előre is thx!
Igen igen vesszen Orbán el kell takarodnia amiért felszámolta a demokráciát és most nincs mit enni. Sürgősen ki kell vonulnia mindenkinek tüntetni a demokráciáért és az illegitim alkotmány ellen. Ma a jegybank függetlensége holnap már a hatalmi ágak összevonása jön.
Csakis ez segíthet hogy olyan erők kerülhessenek hatalomra amelyek szakítanak az eddigi hatalmi elvű politizálással, az emberek valós érdekeit nézik.
Lesznek még ilyen megmozdulások, sokkal több emberre van szükségünk.
Meg lehet nézni a külföldi reakciókat, mindenki a kormány ellen van. Ugyanis tőlünk nyugatra mindenki tőkéletesen átlátja hogy az alkotmány csakis egy politikai húzás volt a hatalom bebetonozásra.
Ne legyen egyetértés - Legyen széthúzás
Menjünk demonstrálni - nem azért mert van miért, csak a jogalapra hivatkozva
Akkor most a hazai(?) maffia és a külföldi pénzoligarchia fog huzakodni a magyar koncért? Mert nagyon úgy néz ki, hogy a magyar népnek még a paraszt státusát sem akarják megadni a sakktáblán.
Sajnos azok a pártok akik a rendszerváltás óta hatalmon voltak/vannak, nagyon jól megvannak egymással. Csak ezt nem nagyon szeretik előttünk kimutatni. De azért néha csak észre lehet venni, hogy mindig más oldalon ücsörögnek ugyanazok az emberek a parlamenti székeiken. Ők a futók.. Remélem hamarosan bemutatják hogy is kell (le)lépniük.
Nem tartom valószínűnek, hogy egy golfpályáról lehetne irányítani az országot. Ezt még a királyok sem engehették volna meg maguknak. Ők is tartottak a néptől. Nem hiszem el, hogy amikor bebizonyosodik, hogy nem csak az állam kasszába nincs pénz, de othon is elfogynak a tartalékok, ne eggyesülne a nép és föl mernék emelni a fejüket a fidesz droidok. Akkor lesz majd valaki (mint Dózsa) és a tömegek élére áll. Akkor, már lesz értelme odaállni, mert nem tudják tovább bolondítani a Zembereket. Akkor meg lehet mondani az igazat.
f.domino:
"hogy nekik hosszabb távon nem érheti meg kilépni az EU-ból, és szembe menni a világgal, tehát az egész csak trükk"
Attól tartok vissza tér az a magyaros atitűd, ami 100 évvel tovább tartotta fönn hazánkban a jobbágyságot. Az úrhatnámság jelei erre vallanak.
Hogy lehet, hogy most nem a Gyurcsány fikázásával van elfoglalva Hont?
Már megint nagyon jól, pontosan és igazat írt Hont András. És nagyon félelmeteset. Én is kint voltam a tüntetésen, és jó érzés volt, hogy ilyen sokan voltunk. De a mámor hamar elszáll:)) és marad a másnapos, fefájós valóság, azaz az, amiről Hont ír. Szerintem, ha lesznek választások, és azok valamennyire ellenőrzött keretek között lesznek, akkor egy olyan választási koalíció tudna csak kormányt buktatni, ami csak és kizárólag arra köttetik, hogy megszerezve a kétharmadot, visszaállítják a 2010-es közjogi állapotokat, és utána új választást írnak ki. És akkor jöhetnek a politika formációk, artikulálva, hogy mit akarnak kezdeni ezzel az országgal, jöhet a nem egyetértés:)), és akkor mi választók tudunk választani.
véresszáj: Schiffer és Jávor volt Sólyom László kampányának vezetője, miért ne dícsérnék?
Hont a 2/3-ra biztatott, és most szeretné is hatalomba tartani. FIDESZ ÜGYNÖK. Egyébként épkézláb megoldási javaslatot még nem olvastam tőle.
"Menjen szépen haza az összes politikai tényező és tényezőjelölt, gondolja végig, hogy mit csinálna másképpen, mint a hatalmat gyakorlók, öntse formába, keressen hozzá hiteles (vagy ha úgy szeretné, netán hagyományaiból kifejezetten ez következik, akkor hiteltelen) személyeket, s ezzel álljon a választóközönség elé; s ha még mindig esélytelennek gondolja magát elképzelései valóra váltására, akkor a választás közeledtével ez alapján kössön alkalmi szövetségeket."
Pontosan ez az ostobaság lényege. Ennek most egyáltalán nincs itt az ideje ugyanis. Halló, halló! Ég a ház! Orbán a gyújtogató felgyújtotta! Ugyan miért volna "teljesen felesleges szövetségekről, együttműködésről, összefogásról beszélni" Tökéletes ostobaság. Nemcsak hogy beszélni kell ezekről, különösen a jelen politikai helyzetben, hanem létre is kell hozni ezeket, éppen azért mert senki ne is számítson arra, hogy ilyesmitől megbukna Orbán kormánya.
Álságos, hamis hazug érvelés, hogy az ellenzék erői egymást marnák szét. Ez legfeljebb csak a jobboldal álmaiban létezik, polgárháború meg végképp nem lenne belőle, ez meg ordas nagy hazugság.
Mi lenne akkor, ha idő előtt megbukna az Orbán kormány? Megmondom. Nem lenne itt semmiféle szétmarás, pláne polgárháború nem, micsoda tökéletes idiotikus hülyeség. Esetleg végletesen meggyengülne, megrogyanna a hazai jobboldal, és a baloldal túlhatalmának komoly esélye lenne.
Na ez az, amitől Hont András retteg és írása is erről szólna, ha le merte volna írni azt is, amit valóban gondol.
Engem viszont cseppet sem érdekel, hogy ő mitől retteg, arra pedig szintén teszek, hogy jobb vagy bal.
Egy valamit tudok ugyanis halálos biztonsággal: Azt, hogy bármi, ami most valóban követhetné az Orbán-rezsimet, csak jobb lenne és lehetne annál, mint ami most van. A többi csak süket hülye duma. Ez a tény a jelek szerint Hont Andrást viszont egyáltalán nem érdekli.
mrozek: annyira mégsem tartod akkor távol magad ettől. miért? mert gondolataidat ellenszélben is képviselni próbálod. ezt hívják más néven elvi politizálásnak. és, hogy van-e hatása vagy nincs, arról a szociológusokat kérdezd, vagy nézz szét olyan országokban, ahol több hagyománya van bizonyos elveknek, pl. az elvekhez való ragaszkodáshoz, és több hagyománya van a politika elvi számonkérésének is, mint nálunk.
"Menjen szépen haza az összes politikai tényező és tényezőjelölt, gondolja végig, hogy mit csinálna másképpen, mint a hatalmat gyakorlók, öntse formába, keressen hozzá hiteles (vagy ha úgy szeretné, netán hagyományaiból kifejezetten ez következik, akkor hiteltelen) személyeket, s ezzel álljon a választóközönség elé; s ha még mindig esélytelennek gondolja magát elképzelései valóra váltására, akkor a választás közeledtével ez alapján kössön alkalmi szövetségeket."
Pontosan erről van szó. Mindaddig teljesen felesleges szövetségekről, együttműködésről, összefogásról beszélni. Nagy bajban lenne az ellenzék, ha most megbukna a kormány - ugyanis ezek egymást marnák szét, kész polgárháború, a Fidesz meg röhögne a markába.
Végre valaki leírta egy cikkben azt, amit én régóta, több helyen hangoztattam: Ez az összefogásos kampány többet árt mint használ. Koalíciókat választás után és nem előtt kötünk, mert a választók csak akkor szavaznak ránk, ha tudják mit is akarunk, a többiekhöz képest is. A leendő kerekasztal tárgyaláson sem szabad többet tenni, mint deklarálni két dolgot: Azonnali kormánybukást, előre hozott választást akarunk s az Orbán-diktatúra rendelkezéseit egy nagy népszavazás keretében eltöröljük. Ennyi. Minden egyéb csak elbizonytalanítja azt a túlnyomó többséget, akiknek a politikai elitből évek óta elegük van. A Szolidarításnak konkrét, téma és problémaorientált programot kell alkotnia ideológiai handabandázás nélkül, majd ahhoz szeményeket állítani. Vannak ilyenek bőven.
Az ellenzéképítés és oligarchakérdés egy tényezőnél kapcsolódik: Idő. Egyetértek a szerzővel, hogy az államcsőd és folyamatos, éleződő konfrontáció nagyon profitábilis, skrupulusok szemmel láthatóan nem tartanak vissza senkit. Ezért sürget az idő a mostani státuszt gyorsan átbillenteni, a frissen szőtt fonalakat-béklyókat elvágni és egy civilizált ország felé indulni. Választásra készülni felesleges. Buktatni kell.
OK. Ahogy óhajtod. Nem adom fel. Mindazonáltal legyen szabad megjegyeznem, hogy tökéletesen jól látod ráadásul. Az elvi politizálás valóban olyan módon és értelemben "ismeretlen" számomra, mint bármilyen más egyéb tevékenység aminek a fizikai valóságban semmilyen effektív megfelelője valójában egyáltalán nincs, tekintve, hogy lényegét tekintve éppúgy puszta fikción alapszik, mint a pl. az általad jól ismert pszichoanalízis vagy mondjuk az általam jól ismert elméleti fizika...
Ezektől a színtisztán csak időpocsékolásra alkalmas marhaságoktól pedig rendes szokásom szerint, amennyire lehetséges, mindig is igyekeztem távol tartani magam.
Ez nagyon jó cikk, gratulálok Hont Andrásnak.
Végre egy okos írás a sok primkó orbántakaroggyozás mellett.
Viszont kurva rémisztő. Ne legyen igaza.
Ezt a népet még mindig nem döngölte eléggé a földbe Orbán.
Még van egyeseknek nyugdíj, a közalkalmazottaknak bér és még 50% alatti a munkanélküliség.
Csak így tovább, nehogy má feltétel nélkül összefogjunk a demokráciáért. Az Orbán egy zseni, ismer minket, mint a rossz pénzt.
Itt és most arról van szó, hogy egy -a rendszerváltás során
elcsalt milliók -milliárdokból megtollaodott- maffia, a gazdasági "elit???" diktálja, hogy a pénzeszsák száját kinek a kezébe adja. Teheti, mert az uralkodó banda elmúlt 8-10-15 évi finanszirozására ( miből éltek??? dologtalan here volt mind!!!!!!!!) költött milliárdokat most és azonnal vissza kell szerezni!! Törvényes keretek a szabadrablásra 2/3-al megteremtve, ezeknek a hernyóknak onnan is csurran-cseppen,két kézzel, két lábbal, seggyel-szájjal lopják az államot, vagyis MINKET. Mert ennyi léhűtő alja népség még nem lebzselt a közhivatalok, állami cégek..igazgató tanécssiban és vezető tisztségeiben, ahol a szakma mint olyan magasan leszart, de a hosszú nyelv és karriervágy fontos, mert megigértetett ezeknek a nyikhajoknak, hogyha anyagilag... segitik átélni a kétszeres orbánbukás 8 év anyagi hátrányait, a kapott "segitség"-et kamatostól kapják vissza. Van aki, annak ellenére, hogy a szakma seljetje, vezető poziciót, pénzeszsák kulcsát, más állami céget-ahol mégjobban meglophatja magát...van, aki golyóstollat kapott, és most itt csúfoskodnak szégyent és megbélyegzést szerezve az országnak, hogy 20 év alatt egy sornyi normális, ember szerű gazdasági programot tettek volna az asztalra.
A sok hülye magyart megszéditette akarnokviktor véresszájú hőzöngése és a valóság-álom szerű képzetek zavargása és hatalomra juttattak egy olyan rezsimet, amely nem vezetője, hanem szégyenene a magyarságnak.
Sajnos nem egyedi esetekről van szó e vonatkozásban,inkább ellenpélda hiányzik.
Orbánék eltapsoltak közel két év alatt 50008Ötezer!!!!!) milliárdot, és ezt is visszaakarják lapátolni az előző kormányra...de a közmédia bekebelezése ellenére is látjuk, tudjuk, hogy mi történik. boltba megyünk, tnakolunk, lakásunkat árverezik... mert ezek a megveszekedett barmok szétverték az ország erkölcsi és anyagi megélhetésének alapjait. És apjácák hatalmaskodása, ámokfutása még tart,.. remélem a tavasz( márc.15)lesz az orsazág igazi nemzeti ünnepe: az utált és anépnyúzó orbánrezsim az utolsó seggnyalójával együtt eltakarodik és ujra lehet épiteni a lerombolt, megfélemlitett, megosztott országot.
A fidesz szavazók is beláthetják, hogy az ellopott milliárdoka egy részét orbáék az ő szebükből lopták el, aket is sujtja a kormány eszetlen gazdaság, kultúrális-művelődési..poltikája, és sajnos egy év alatt nekik is 320ft lett ez euro, 250 ft svájci frank és 420 ft a benzin.
Ébredjen az ország és zavarja el a zsarnokot és semmirekellő bandáját
Mrozek/Ne add fel, erőlködj még egy kicsit. Az elvi politizálást nem helytelenítem, sőt. De megértem a vázolt körülmények között, ha számodra nem elfogadható, talán azért, mert ismeretlen.
Naná, hogy mindenki a cikk elejére repül rá. Pedig az csak egy kis hangulati előkészítés. Persze megspékelve a kötelező deklarációval, miszerint a szerző attól még, hogy nem szereti Orbánt, attól még Gyurcsányt is ugyanúgy utálja. Meg mindenki mást, illusztrálván, hogy ő mennyire autonóm személyiség. (Nehogy rá lehessen sütni, hogy X vagy Y bértollnoka).
-
A lényeg azonban utána következik. Mely szerint tökéletesen indifferens, hogy tüntetünk-e vagy nem, együtt, vagy külön, ott van- e Fletó, vagy nincs, retusálják a híradót, vagy sem. Az számít, hogy pár, földi halandók számára ismeretlen arc golfozás közben miben egyezik meg.
És innen kezd érdekessé válni. Szívesen olvasnék kicsit többet arról, hogy ezen golfozó uraknak mi érheti meg, és miért. (Mert az lesz!) Eddig az tartotta bennem valamelyest a lelket, hogy nekik hosszabb távon nem érheti meg kilépni az EU-ból, és szembe menni a világgal, tehát az egész csak trükk. Kicsit belengetik az árfolyamokat, aztán amikor a spekuláción kellőképp megszedték magukat, a zavarosban kihalásztak mindent, amit akartak, akkor egyikük int, és másnaptól minden megy a normális (ortodox) kerékvágásban tovább. De a cikk szerint nem ez várható. Na ez itt az igazi téma!
véresszáj10563/nicknév jó, gondolkodás rossz. Én nem találtam az elvi politizálást igényére való utalást a szövegben, de gyorsan idézz egyet. Na most továbbá, ha szerinted is helyteleníthető adott esetben mondjuk az elvi politizálás iránti igény, meg szerintem is, a szövegben pedig állításod szerint éppen egy erre való ilyen igény szerepel, akkor nem értem... Mert akkor szerinted is megalapozottan utasítottam el ezt a közönséges habagyálást, és úgy tűnik nekem, hogy szerintem is...
Ez esetben pedig innentől fogalmam sincs, hogy miről van szó. Vedd úgy kérlek, hogy feladtam.
Esetleg a címlapon szereplő képről --http://img9.hvg.hu/image.aspx?id=f9082d81-9ad2-41c5-9764-66f93330e550&view=7CD0C21F-A404-4750-9E6E-C0E96B68575F--- nem jut eszébe a hozzászólóknak semmi?
Mrozek/nicknév jó, gondolkodás rossz. Én nem találtam ostobaságokat a szövegben, de gyorsan idézz egyet. Ami pedig az elvi alapon történő politizálást illeti, nem csoda, ha helyteleníted. Országunkban a közelmúltban erre egy nagyon rövid ideig mindössze a szadesz volt képes, majd ezt elfelejtvén, hosszú agonizálást követően kimúlt. Valamikori csekély számú racionálisan gondolkodó támogatói, köztük én is, csak kényszerből szavazgatunk ilyen alakulatokra, mint pl. az LMP, amelynek vezetője Schiffer András (akit alapvetően tisztességes politikusnak tartok) éppen az imént védte meg Sólyom Lászlót, mint a jogállam és az erkölcs felkent bajnokát.(Jézus!)
Ez az írás a szerző oeuvre-jének mélypontja.
"A nénike hátrafordult, és úgy nézett rám, mint egy vödör Semjén Zsoltra." - nem csodálom.
Lehetne a jövőben egy csöppel kisebb magabiztossággal?
véresszáj10563: Ez nem így van. Hont ostobaságokat fecseg össze-vissza, ráadásul igen hosszan, ami fokozhatatlan inkorrektség. De, ha így lenne, az viszont még ennél is rosszabb lenne, mert a jelen politikai helyzetben az elvi alapon történő politizálás lenne a legrosszabb, ami történhetne velünk egyáltalán. Szerencsére ennek abszolút semmi esélye, amit viszont Hont képtelen felfogni. Nem baj.
Valóságértés: egyes
Aha. Szóval a szerző szerint mindenkinek joga van nem egyetérteni, de azoknak mégsem, akikkel a szerző nem ért egyet. Sőt. Akiket a szerző utál, azoknak még ott lenni sincs joguk, ahol a szerző éppen ott van egyet nem érteni. Nem számít, hogy arra a pártra, amelynek a szerző szerint ott lenni sincs joga, 2010-ben közel egy millióan adták szavazatukat ebből a népből. Azoknak sincs joguk, akik annak a két hónapja alakult új baloldali pártnak tapsoltak, amelynek a biztos szavazó, pártot választani tudó megkérdezettek körében 5 %-os a támogatása a decemberi közvélemény kutatás eredménye szerint. Milyen szerencse, hogy nem a kedves szerző személyes szimpátiái alapján formálódik az ellenzéki összefogás. Így talán lesz belőle valami.
Mrozek/Hont az elvi politizálást hiányolja. Szövegértés: egyes.
Igen, ahogy De Gaulle említette volt, most jöhetnek "az anarchia gyönyörei".
Az írás revelatív erejű, logikája gyémántkeménységű, tiszta és kikezdhetetlen.
Megtudhattuk belőle, hogy azért nem szabad, sőt szigorúan tilos összefogni, mert össze kell fogni, továbbá mivel abszolúte nincs kivel összefogni, épp ezért mindenkinek össze kell fogni, ami viszont szigorúan tilos, mivel a helyzetet csak józan átgondolások sorozatával lehet kezelni, tekintve, hogy józanul teljesen kezelhetetlen, mivel robbanása elkerülhetetlen...
Igen, azt hiszem, most már mindent tudunk.
(Arról, amiről semmit sem tudhatunk igazából, és lehet, hogy ez tilos is, meg helikopter... De, lehet, hogy megy valahová. Ami persze nem hátrány... Ha van otthon egy láda kátrány. Stb,. stb., a végtelenségig.)
Tisztelt Hont András!
Én is részt vettem a tüntetésen. Én is nehezen lelkesedtem a kliséket pufogtató szónokokért. Nem lepett meg, hogy az eseményt kihasználják a nácik egy kis hőzöngésre, kihasználják az elqró kormányzat (ja nem a mostani az előző) résztvevői akik azt hitték most, hogy együtt háborognak velünk már minden el van felejtve.
Nincs. S igen, sokan hangoztatják most az ellenzéki összefogást. Ennek pont annyi a realitása és értelme mint 2010 márciusában. A KISZ-MSZMP uraságai el akarják hitetni, hogy nélkülük nem lehet elzavarni Orbánt.
Szerintem meg lehet. Illetve nem is lenne érdemes. Igen, bizony fájdalmas dolog a mostani tisztítótűz mely lyukat éget az ország gazdaságába, demokratikus intézményeibe hosszú időre. De sajnos úgy látszik szükségszerű.
Rengeteg ma a bizonytalan szavazó. Még csendben van Bajnai és párt nélkül van Oszkó. Van még idő komolyan vehető pártnak a színre lépni. Aztán legfeljebb az LMP lesz a mérleg nyelve.
A DK meg MSZP pedig mennek a politikai szeméttelepre.
Van még aki helyesen tud gondolkozni? Úgy látom igen gratulálok.