Borókai Gábor a Klubrádió körüli ügyekről ír.

"A módszeres kormányzati nyomás hatására a visszafogott hallgatottságú, periferikus Klubrádiót sikerült tényezővé fetisizálni, referenciaponttá előléptetni. Elvégre miért is izmozna valamivel a kétharmados kormányzati többség, aminek nincs hatása, befolyása. Teljességgel ésszerűtlen. De mintha ez ügyben nem a ráció mozgatná a döntéseket, hanem az indulat vagy a sértettség, ami ritkán sem jó tanácsadó. Ha ezért a marketingeredményért fizetniük kellett volna a Klubrádió tulajdonosainak, ingük-gatyájuk ráment volna. Így meg egyetlen fillér befektetés nélkül irányíthatják magukra a figyelmet, fordíthatják maguk felé a reflektorokat, és állíthatnak maguk mellé új és új híveket. A szabadságharcosok ugyanis mindig érdekesek, szimpatikusak és lelkesítőek. És minél beszorítottabb a helyzetük, annál hitelesebbnek is tűnnek. Ezért lehetséges, hogy riasztó jeleket észlelek magamon. Hogy aggódom a Klubrádióért. Egy olyan médiumért, amellyel létének fenntartásán kívül szinte semmiben sem értek egyet." A teljes cikket itt olvashatja.