Az EU áttolta a problémát az IMF-nek?
A Népszabadság az ötödik hasábban, a szerki véleményben arról ír, hogy megkezdődhet a tárgyalás az IMF-el.
"Öt hónapra volt szüksége Orbán Viktornak ahhoz a „világos politikai elköteleződéshez”, amely mindennek feltétele volt. Öt hónapra volt szüksége ahhoz, hogy eljusson oda, ahová öt hónappal ezelőtt egy pillanat alatt eljuthatott volna, ha valóban azt gondolta volna, mint amiről beszélt: tárgyalni szeretne az IMF-fel. S továbbra is nagy kérdés, most mire gondol: arra-e, amiről Barrosónak beszélt, vagy valami másra, amiről majd itthon fog beszélni legelszántabb hívei előtt. Mert ha utóbbi lesz az igaz, akkor még nagyon-nagyon hosszú út áll előttünk az elővigyázatossági hitelig, bár ha történetesen őszinte, az út akkor sem lesz rövid."
A szerző szerint nem szabad azt gondolnunk, hogy innentől pillanatokon belül meg lesz a hitel, mert még az is elképzelhető, hogy az EU a problémát áttolta az IMF-nek, szenvedjen ő a magyarokkal.
"Az IMF technokratái pedig sokszor bizonyították, hogy nem szívbajosak, ha diktálni kell, s az ő feltételeik nincsenek szoros átfedésben Brüsszel kívánalmaival. Ők kezdik majd dagasztani azt a guzmót, amihez Brüsszelben ebben az összefüggésben még hozzá sem nyúltak: a gazdaságpolitikát. A második félidő tehát hamarosan elkezdődik, s nem tudhatjuk, nem lesz-e küzdelmesebb az elsőnél."
Hozzászólások (2)
Szerintem az IMF csak, akkor fog leülni tárgyalni, ha (előbb) követeléseit viktátorék teljesíteni fogják.
Nem a tárgyaló helyiségbe, csak az előszobába engedték be őket!!!
Az EU formálisan az IMF-nek, valójában az IMF legnagyobb betétesének, az USA-nak tolta át a döntést. Most majd elválik, mit gondol Thomas Melia a Csongrád megyei díszpolgárról, annak pártjáról és a demokráciát igen érdekesen interpretáló Orbánról és Kövérről.
A felszínen persze az IMF tárgyal majd a magyar küldöttséggel, hosszan, alaposan, eredménytelenül.
(Orbán két napja állítólag „mindenben” megegyezett Barroso-val: leginkább jegybanki kérdésekben. Mára kiderült, hogy azért ez még sincs így egészen: nyitva maradt Simor fizetésének és esküjének a kérdése. Szóval ugyanott tartunk, mint hétfőn – és ezen még a Széll Kálmán 2.0 sem segített.)