A Véleményvezér Áder Jánosról ír.

"Ahogy korábban is írtuk, Áder Jánosnak nincs semmiféle jelentős tudományos, kulturális, üzleti vagy akár sportteljesítménye, a politika világán kívül nem tett le az asztalra semmit. Természetesen ezzel nem azt állítjuk, hogy a politikusi tevékenység ne volna becsületteljes és komoly munka, és ne lehetne politikusként is jelentős életművet alkotni. A csupán 53 éves, még csak miniszterként sem bizonyított Áder János fontosabb megbizatásai, karrierje azonban a teljesen reprezentatív házelnökséget leszámítva leginkább csak pártfunkciókból állt: a Fidesz-frakció vezetése, Fidesz-alelnökség és elnökség, kampányfőnöki tisztség, Fidesz-képviselőség stb."

A Véleményvezér szerint Áder ugyan bebizonyította, hogy taktikus pártpolitikus, de elszomorító, hogy az államfői székben fogja tesztelni a politikai vezetést. Eddig ugyanis még miniszteri teljesítmény sem fűződik a nevéhez.

A szerző ezután párhuzamba állítja Ádert Szili Katalin egykori elnökjelölttel. És míg utóbbi egy új pártot is létrehozott, Áder maradt lojális pártfigura.

"Áder nevéhez az elmúlt időszakban ugyanis két olyan törvény megalkotása is fűződik, melyek éppen azért váltak hírhedtté, mert leplezetlenül a Fidesz hatalmának bebetonozását szolgálják. Az egyik a győztest túlkompenzáló és az egyéni körzeteket a Fidesz szája íze szerint újrarajzoló választási törvény. A másik pedig az a bírósági „reform", melyet jelentős nemzetközi szervezetek, beleértve az EU-t is, komolyan kritizáltak, amiért óriási hatalmat koncentrál egy politikai kinevezett bírósági vezető kezében (a tisztséget ráadásul közismert módon Szájer József felesége, Handó Tünde kapta meg). Áder ezzel a két törvénnyel bizonyította be igazán, hogy milyen lojális fideszes, és hogy számára a Fidesz érdeke valóban az első."

A Véleményvezér úgy érzi, hogy Schmitt után Áder jelölése csak megteremti a hagyományát annak, hogy a köztársasági elnök funkciója a mindenkori pártok érdekéhez fog kötődni. "Félő, hogy ezek után igen nehéz lesz visszatérni ahhoz az elgondoláshoz, miszerint az elnöknek egy komoly életművel rendelkező, tekintélyes és viszonylag autonómabb személynek kell lennie, aki valóban törekszik a nemzet egységének a megtestesítésére és az alkotmányosság védelmére, akár a mindenkori kormánnyal szemben is. Ez pedig könnyen beláthatóan oda fog vezetni, hogy ha tehetik, innentől majd mindenki, jobb- és baloldali kormányok egyaránt szemrebbenés nélkül elnökké fogják választani legmegbízhatóbb kádereiket. A Fidesznek pedig majd egy szava sem lehet majd."