Orbán: a magyar bürokrácia uralkodik rajtunk
426
"Csökkenteni kell a bürokráciát, szűkíteni kell az államapparátust és le kell törni a korrupciót" - mondta Orbán Viktor a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) péntek délelőtti csúcstalálkozóján. A Fidesz elnöke szerint a globalizáció már nem a Nyugatnak, hanem Kínának, Oroszországnak és az iszlám országoknak kedvez.
Futó Péter, a MGYOSZ elnöke bevezőjében kiemelte: súlyos pénzügyi és gazdasági válság van, Európa 80 százaléka recesszióba jutott. Orbán Viktor ehhez csatlakozva közölte: a súlyosbodó válság, amely energiaválsággal kezdődött, majd az élelmiszeripar és a pénzügyi szektor válságává nőtt, mára már a reálgazdaságra is átterjedt.Új világ-liga
A Fidesz-elnök a legnagyobb globális kihívások közül elsőként a politika és a gazdaság új kombinációját említette. Orbán úgy véli, napjainkban a piacgazdaság autoriter politikai rendszerekkel párosul, míg korábban a demokratikus politikai berendezkedés volt a megszokott velejárója. A világméretű versenyben úgy tűnik, az autoriter rendszerek szigora biztosabb feltételeket teremt a gazdaság rohamos fejlődéséhez, melynek következtében a nyugatnak ma már az élmezőnybe törő Kínával, Oroszországgal és az iszlám országokkal kell versenyre kelnie.
A verseny körülményei a nyugati országok számára nem kedvezőek, ugyanis már nem a nyugat a globalizáció fő haszonélvezője: a javak áramlása megfordult és már nem a mi világunkat fejlesztik, hanem versenytársainkat emelik fel. Orbán szerint a pénzügyi krízis is az ázsiai országoknak kedvez, ott nem lesz olyan erős hatása, mint nyugaton, mert ez a válság a nyugati gondolkodás, az őt jellemző liberalizmus hibás antropológiai előfeltevésének következménye.
Orbán Viktor szerint drasztikus adócsökkentésre van szükség (Fotó: Járdány Bence)
|
A Fidesz-elnök hangsúlyozta: a liberalizmus által képviselt korlátok nélküliség és szabadságeszmény elvileg nagyszerű ötlet, de romboló ideológiává válik, mert a szabadsággal együtt teret kapnak az ember rossz tulajdonságai is, például a kapzsiság, ahogyan ezt a hitelválságból is láthatjuk.
Európa teendői
Orbán szerint a globális kihívások a következő teendőket teszik szükségessé Európában: az elkényelmesedett nyugati világnak alkalmazkodnia kell az új felálláshoz és meg kell nyernie a világversenyt. A nyugati kör hibákat vét, de képes arra, hogy önreflexiója révén kijavítsa magát. A következő lépés az államok pénzügyi szabályozásának megerősítése lesz, központi kontroll nélkül ugyanis nem fog működni a globális rendszer.
Ezenfelül Európának szembe kell néznie demográfiai válságával: a népességcsökkenés és az átlagéletkor növekedése nem bevándorlással, hanem a családpolitika megváltoztatásával, családtámogató konstrukciók kidolgozásával oldható meg. Emellett nemcsak a gazdaság versenyképességét kell lehetővé tenni, hanem vissza kell fordítani a munka leértékelődését és a teljes foglalkoztatás felé kell fordulni, mert globális versenytársaink messze meghaladnak minket ezen a téren.
Az EU egyik fő feladataként Orbán Viktor hangsúlyozta: radikálisan csökkenteni kell az Unió bürokratikus túlszervezettségét és túl kell lépni az EU szerkezeti problémáin, hogy reális problémák felé fordulhassunk.
Padlóra küldték a magyar gazdaságot
Magyarország helyzetét ecsetelve Orbán kijelentette: az ország távolodik az Európai Unió átlagos fejlettségétől, pedig a '90-es években még azt hittük, egyre közelebb jutunk majd a Nyugathoz. A távolodás kimutatható az életszínvonal csökkenésében és a gazdasági fejlődés megtorpanásában. 2001-ben Magyarország gazdasági fejlettsége még meghaladta Szlovákiáét, ma már fordítva van.
A magyar vállalkozások regionális részvétele rendkívül alacsony és még ez is csökken, jelenleg a magyar cégek 11 százalékát foglalják el a regionális piacnak. Orbán szerint ez történelmi kudarc veszélyét hordozza. A másik nagy kihívás Magyarország számára is a demográfiai probléma, amihez szorosan kapcsolódik a határontúli magyarok problémája is.
A legnagyobb gond azonban hazánkban a gazdasági megtorpanás, melynek oka az országot kormányzó szocialista-liberális erők legrosszabb tulajdonságainak ötvöződése. A szocialista gazdaságpolitika legnagyobb gyengesége, hogy érzéketlen arra, miből költ, ez pedig pénzszóráshoz vezet, amit hitelekből finanszíroz. Ehhez társul a liberalizmus gyengéje, hogy ott is le akarja cserélni az állami irányítást, ahol nem tud helyette mást állítani. Ez a politikai kombináció Orbán szerint az oktatás és az egészségügy csődjéhez vezetett, és hat év alatt padlóra küldte a gazdaságot.
A kormány koncepciótlan gazdaságpolitikája olyan zűrzavart teremtett, amely megbénította a vállalkozásokat: az adók növelése és csökkentése, a félbehagyott egészségügyi reform, az államháztartási hiány növelése és a megszorítások miatt a vállalkozók már nem tudnak alkalmazkodni a rendszerhez.
Orbán receptje
A válság kezelése érdekében Orbán mindenekelőtt a problémákkal való szembenézés fontosságát hangsúlyozta. A kormányzó politikai erők nem érti a világválságot, és azzal hitegetik az embereket, hogy Magyarország kimarad a krízisből. Szembenézés helyett a kormány belekezdett sokadik értelmetlen kampányába és azt hangoztatja: beindultunk. Nyilvánvalóak a jelek: az irányító szellemi elit kiégett és nem képes az önrevízióra, pedig erre lenne szükség.
A szembenézést követően csökkenteni kell a bürokráciát, szűkíteni kell az államapparátust és le kell törni a korrupciót. Szerinte a magyar bürokrácia ugyanis nem szolgáltat, hanem uralkodik rajtunk. A gazdaságpolitikát az egészségtelen gazdasági szerkezet megváltozása felé kell fordítani: adócsökkentéssel és az adórendszer egyszerűsítésével meg kell erősíteni és szaporítani kell a kkv-kat. Továbbá hatékonyabban kell felhasználni az EU-s pénzeket.
Orbán szerint határozott választ kell adnia az országnak a rossz makrogazdasági helyzetre, erre azonban az idei költségvetési javaslat alkalmatlan. Nem számol ugyanis azzal, hogy az EU gazdasága stagnálni fog, drágulnak a hitelek és bedőlhetnek a külföldi bankok Magyarországon is. A költségvetésnek erre nincsenek forrásai, ezért vissza kell vonni.
A magyar gazdasági válság mélyén foglalkoztatási válság rejlik: a rendszerváltással másfél millió munkahely eltűnt, melyből csak 500 ezret tudott újrateremteni az ország. A Fidesz elnöke úgy véli, javaslataik beindítják a magyar gazdaságot és tíz év alatt egymillió új munkahelyet fognak teremteni.
