Napi nonszensz: gyártsanak űrhajót a magyar kisvállalkozók!
Egy magyar szocialista EP-képviselő megtalálta a kiutat a válságból: szerinte "az európai űrprogramok felpörgetése" jelenthet kiugrást a kis- és középvállalkozások számára. Herczog Edit az űrprogramot "ugródeszkának" is nevezte, talán mert ő is Schmitt Pált foglalkoztatja korrektorként.
"Az európai gazdaság, de leginkább a kis- és középvállalkozók számára jelenthet kiugrást az európai űrprogramok felpörgetése" – adott hírt Herczog Edit kijelentéséről az MTI, nem elhallgatva, hogy a szocialista EP-képviselő az Európai Parlament 4. űrkonferenciáján vett részt Brüsszelben. A hír ennek fényében leginkább az, hogy a Kertészeti Egyetem Tartósítóipari Karán 1985-ben tartósítóipari mérnök és orosz nyelvi szakfordítói diplomát szerzett, majd az ELTE Portugál nyelv és irodalom szakán végzett, az EP-ben számos nem űrkutatási témában otthonos Herczog Edit ellátogatott egy brüsszeli űrkonferenciára.
Idézzük is fel a közlemény nyomán a látogatás egyik lényeges eredményét: "A Barroso bizottsági és Buzek parlamenti elnök védnöksége alatt rendezett űrkonferencián elhangzottak szerint az EU azt várja az űrprogramoktól, hogy nagyobb hatékonysággal használják fel az uniós forrásokat. Herczog szerint ehhez a jelenlegi 7. tudományos keretprogram végén, 2013-at követően is a prioritások között kell szerepelni az uniós űrpolitikának, tehát a 8. kutatási keretprogramban az EU 2020-as stratégiának megfelelően kell gondoskodni a programok fenntartható finanszírozásáról." Hogy értsük: a görög és olasz válságok közepette annyi pénze azért még van az uniónak, hogy azt űrprogramokra, vagy ami még hasznosabb, űrkutatási konferenciákra költse.
"Az október 21-ei sikeres rakétakilövést követően a Galileo műholdas helymeghatározó rendszer vélhetően 2014-ben megkezdheti működését, teljes fordulatszámon mind a 30 szükséges műhold fellövését követően, 2019 környékén működhet majd. Ez a kb. 20 milliárd eurós rendszer komoly kihívója lehet az amerikai GPS-nek.
2020-ra ötből négy európai használ majd műholdas technológiát, évente 200 millió, elsősorban mobiltelefonba szerelt készüléket hoznak majd forgalomba. A teljes navigációs piac növekedését 18%-osra jósolják. A minden eddiginél pontosabb, ráadásul szélesebb szolgáltatási spektrumot nyújtó európai műholdas rendszer tehát euró milliárdokat hozhat az uniós konyhára, ha okosan használjuk" – állítja Herczog, aki szerint "az akár 90 milliárd eurónyira becsült üzleti és szociális haszon jelentős részének elsősorban az innovatív, technológiai kisvállalkozásoknál kell lecsapódnia, az ő nemzetközi piacra jutásukat kell megalapoznia."
Az űrbe való kilövés nyilván a versenyképtelenné vált kkv-k helyzetét is egy életre megoldaná, ráadásul igen környezetbarát módon.
Hozzászólások (4)
Kedves Nyüzsi!
Jó lett volna, ha utánaolvasol egy kicsit a témának. Magyarországon igenis vannak olyan KKV-k, amelyek erre specializálódtak. A világon egyébként egyre nagyobb biznisz az űripar, és jó úton vagyunk afelé, hogy ebből jó magyar szokás szerint ismét kimaradjunk.
Elég pl. az alábbi cikket elolvasni.
http://www.urvilag.hu/velemenyek/20101004_siralomhaz
Hát így, hogy elolvastam, nem értem a cikket. Az idézet európai gazdaságról és európai kkv-król szól, míg a szerző már magyar kontextusba helyezi az egészet...
Mellesleg megjegyzem - de tényleg csak mellesleg - hogy az űrprogram nem egyenlő az űrhajóval. Lehet hogy a szerző a tv-jét is űrhajóról közvetítve nézi és nem pedig műholdról?
Kedves Zoltan Heller
Azért abban van valami mulatságos hogy a Magyarországi kis és közép vállalatok szerepet kaphatnak ebbe a munkába. Nem beszélve arról hogy az Uniónak most ennél egy "kicsit" nagyobb gondja is akad.
Kedves Nyüzsi!
Szakmai érveid is vannak a témában, vagy csak jólesett megint belerúgni valakibe? Téged milyen végzettség tesz ilyen magabiztossá a témában?