Schilling: hazugság, szégyen, apátia, beton
A mértékadó francia újság külön interjút közölt Schilling Árpáddal, amelyben a "Franciaországban legismertebb magyar rendező" a kulturális életben tapasztalható apátiáról beszélt. A körképet jegyző Brigitte Salino kritikus szerint "a hatalom nacionalista beavatkozásával szemben a színházi élet a tiltakozás és a kompromisszum között keresi az útját". Egyes művészek a lelküket is eladnák, azokat viszont, akik elutasítják a kompromisszumokat, munkanélküliség fenyegeti - állítja a színházi újságíró, aki az Új Színház "szélsőjobboldali igazgatóságának" kinevezését nem szakmai, hanem politikai döntésnek tartja.
Schilling Árpád a legsúlyosabb gondnak azt nevezte, hogy a másfél millió Fidesz-szavazó és további másfél millió bizonytalan mellett abból a 4 millió emberből, aki soha nem szavazna a kormánypártra, sokan egyáltalán nem foglalkoznak politikával. Szerinte a polgári tudatnak történelmi és politikai okokkal magyarázható hiánya miatt kerülhetett hatalomra Orbán Viktor, akit "tökéletes populistának" tart. Hívei nem veszik észre, Orbán milyen mértékben hazudik: Putyin-módjára megjátssza az egyszerű embert, kiválóan beszél a nép és a politika nyelvén, s tudja, hogyan kell gyűlöletbeszéddel megosztani az embereket. "Annak a veszélynek az érzése, amely a köztársaságot fenyegeti, nem hatja át a magyarokat" - véli a rendező. "Szégyennek" tartja, hogy az értelmiség nem tiltakozik. "Elértük az apátia mélypontját. Egyesek félnek, mások pedig azt mondják: minden hiába, a rendszer be van betonozva" - hangsúlyozta Schilling.