Egy korábbi szocialista ORTT-s kollégáját nevezte ki a közmédiumok vagyongazdálkodását felügyelő bizottságba a múlt héten a médiahatóság elnöke. A tavaly megszüntetett testületben Szalai Annamária és Ladvánszky György mindvégig szorosan együttműködött : közösen golyózták ki 2009-ben a Danubius és a Sláger Rádiót, 2007-ben pedig pályázat nélkül több tízmillió forintot osztottak ki egymás támogatottjainak. Az MSZP-ben állítják, Ladvánszky kinevezéséhez a pártvezetésnek nincs köze, a volt médiapolitikusuk önálló akciójának minősítették az esetet.

"Azt még megértem, hogy a médiával korábban csak nyilatkozó politikusként érintkező Kosztolányi Dénest Szalai Annamária betette a közmédiumok vagyonát kezelő alap felügyelőbizottságába. Egykoron mindketten fideszes képviselők voltak, és baráti kapcsolatban állnak. De azon már enyhén szólva megdöbbentem, hogy az ORTT egyik legellentmondásosabb MSZP-s tagja, Ladvánszky Gyuri is bekerült a testületbe Szalai jóvoltából" - mondta a Hírszerzőnek a médiahatóság jogelődjeként működött Országos Rádió és Televízió Testület egyik neve elhallgatását kérő volt tagja.

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke, az Orbán Viktor által tavaly augusztus 11-én kilenc évre kinevezett Szalai Annamária Ladvánszky Györgyöt delegálta a két köztévé, a Magyar Rádió és a nemzeti hírügynökség vagyonával gazdálkodó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) felügyelőbizottságába.

A tavaly decemberben elfogadott és januárban hatályba lépett médiatörvény szerint az MTVA-t ellenőrző testület elnökét és négy tagját a hatóság elnöke bízza meg és hívja vissza, mint ahogy a tiszteletdíjukat is ő állapítja meg. Ladvánszky a második kinevezett: a Népszava április elején arról írt, hogy Szalai Kosztolányi Dénes volt fideszes parlamenti képviselőt kérte fel elsőként. Kosztolányi korábban nem állt kapcsolatban a médiával, korábban az egyik vízmű felügyelőbizottságában volt tag. Sem a mostani, sem pedig a korábbi kinevezésről nem adott hírt az MTI, de az NMHH sem adott ki közleményt az eseményekről, igaz, a hatóság szóvivője, Kiricsi Karola szombaton megerősítette a sajtóértesüléseket.

Fidesz-MSZP-mutyi vagy magánakció?

Az ORTT archivált honlapján elérhető életrajza szerint Ladvánszkyt háromszor, 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban választotta a médiatestület tagjává az Országgyűlés a Magyar Szocialista Párt jelöltjeként. "Most hallok a kinevezéséről először, így nem is tudom kommentálni a hírt. Legalább egy fél éve nem beszéltem Gyurival" - mondta a Hírszerzőnek Ujhelyi István, az MSZP médiaügyekkel is foglalkozó országgyűlési képviselője, aki azt sem tudta megmondani, hogy az ellenzéki párt tudtával történt-e a kinevezés.

Az új médiahatósági szervezet kialakítása óta az ellenzék, a civilek és egyes nemzetközi szervezetek élesen bírálták a Fidesz-KDNP-t, hogy csak saját jelöltjeivel töltötte fel a Médiatanácsot. A Hírszerzőnek több neve elhallgatását kérő MSZP-s képviselő is azt mondta, Ladvánszky kinevezése "szépségtapasz", Szalai csak azért kérte fel a feladatra - a szocialistákkal való egyeztetés nélkül -, hogy lecsendesítse az új médiafelügyeleti rendszer bírálóit.

Egy, a párt vezetését kritizáló szocialista képviselő szerint "van esélye annak", hogy a háttérben a Fidesz és az MSZP vezetése egyezséget kötött. Szerinte Ladvánszky ORTT-tagként az utolsó percig bírta a párt támogatását: akkor is rá esett a választás, amikor a tavalyi választási vereség után dönteni kellett, hogy a párt két delegáltja közül ki maradhasson a testületben. Ezzel szemben Mesterházy Attila egyik munkatársa azt mondta, a mostani kinevezése Ladvánszky "magánakciója", ami nem bírja a pártelnök jóváhagyását, kapcsolata a párttal már megszakadt.

Korábban vita volt a legnagyobb ellenzéki pártban arról, hogy az MSZP küldjön-e tagokat a közmédiumok összevont kuratóriumába, vagy zárkózzon el minden Fidesszel való együttműködéstől. Tavaly ősszel Gyurcsány Ferenc korábbi pártelnök azt az álláspontot képviselte, hogy a jelenlétükkel a szocialisták nem legitimálhatják a kormánypártok által kialakított rendszert, ezzel szemben a pártvezetés úgy vélte, hogy az ellenzéki MSZP-nek kötelessége ellenőrizni az új testületek működését, de ezt a feladatot csak "belülről lehet" elvégezni. Végül Kránitz László személyében lett delegáltjuk a kuratóriumban.

A Danubius és a Sláger kigolyózói

Ladvánszky a másik MSZP-s küldöttel, Gyuricza Péterrel és a fideszes Szalai Annamáriával együtt 2009-ben fontos szerepet játszott a földfelszíni rádiófrekvenciák sokat bírált pályázatának lebonyolításában. A pályázat eredményeképp a Danubius és a Sláger Rádió lejáró jogosultságát az ORTT döntése alapján a jelenlegi fejlesztési miniszter, Fellegi Tamás érdekeltségi körébe tartozó Class FM (kinevezése után Fellegi lemondott érdekeltségeiről), illetve egy baloldalinak tartott cég érdekeltségébe került Neo FM kapta meg.

Az eljárás folyamán az ORTT irodája azt javasolta, hogy a testület alaki hiányosságok miatt zárja ki a Class FM mögött álló céget, a Neo FM-mel pályázónál pedig a pénzügyi terv megalapozatlanságát kifogásolta. Míg az ORTT elnöke a pályázók kizárása mellett érvelt, a fideszes delegált, Szalai Annamária ellene volt, és indítványát Ladánszky és Gyuricza is megszavazta. Az ORTT- jegyzőkönyv tanúsága szerint Gyuricza még csak hozzá sem szólt a vitához, Ladvánszky pedig csak annyit mondott, hogy Szalai indokai "megingatták és gondolkodásra késztették". A döntést követően az ORTT vezetője, Majtényi László "politikai alkura" hivatkozva távozott a testület éléről.

Később a Sláger és a Danubius bíróságon támadta meg a döntést. Fővárosi Bíróság 2010. július 14-i határozatában leszögezte: az ORTT jogellenesen járt el, amikor nem zárta ki alaki érvénytelenség miatt a Neo FM pályázatát, ugyanakkor nem semmisítette meg a nyertes pályázóval megkötött szerződést és nem rendelte el az eredeti állapot helyreállítását. A bíróság hasonló döntést hozott a Class FM ügyében is, igaz, idén februárban a Legfelsőbb Bíróság elutasította a Sláger keresetét, a Danubius esetében azonban fenntartotta a keresetnek részben helyt adó jogerős ítéletet.

Váltózó állás- és üléspontok

Bár 2009 októberében Ladvánszky is a Sláger és a Danubius ellen döntött, korábban kifejezetten jó viszonyt ápolt a két rádió vezetőségével. Amikor a Sláger 2001-ben felfüggesztette a koncessziós havidíj fizetését, és több mint egy évig nem utalta át az 1997-es pályázatában meghatározott összeget, az ORTT Ladvánszkyt és az MDF-es Wéber Jánost küldte tárgyalni a rádióhoz.

Az egyeztetés a Sláger győzelmével végződött: a testület belement abba, hogy a következő öt évre 70 százalékkal csökkentsék a rádió koncessziós díját. Hasonlóan nagyvonalú volt az ORTT akkor is, amikor a Sláger haladékot kért a korábban felhalmozódott 50 milliós büntetése kifizetésére is.

Az Index 2007. szeptemberben arról írt, hogy az ORTT az RTL Klubtól befolyt 110 millió forintot - és további támogatásokat is - pályázat nélkül osztott szét. Az összeg szétosztásakor Ladvánszky és Szalai kölcsönösen megszavazták egymás projektjeit komoly pénzekhez jutatva egymás támogatottjait.

Űrből jött sorozat

Ladvánszky még 1996-ban került kapcsolatba a médiával, amikor az MSZP támogatásával a Magyar Televízió felügyelőbizottságának elnöke lett. Megbízatása idején robbant ki a párt 1998-as választási vereségében jelentős szerepet játszó botrány, az úgynevezett Xénia-ügy. A televízió ekkor rendelte meg közel 100 millió forintért az 1995 és 1998 között futott Űrgammák című sorozatot, amelyre építve egy szervezet - a főszereplőről elnevezett Xénia-láz Egyesület - is létrejött, melynek vezetőségében az akkor MSZP-s Schmuck Andor is helyet kapott, a produkciót pedig Máté László szocialista képviselő energiaital-gyártó cége is támogatta.

Az akkor ellenzékben lévő Fidesz élesen támadta a diákok fogyasztói szokásairól adatokat gyűjtő mozgalmat, mire a produkciót gyártó Félix Film Kft. vezetője, Czégé Zsuzsa megbízást adott egy magánnyomozónak, hogy adatokat gyűjtsön Pokorni Zoltán ellenzéki képviselőről.

Az ORTT egyik volt tagja szerint - aki 1996-tól részt vett a testület munkájában -, bár nagyon nehéz rekonstruálni a 16 évvel ezelőtti történteket, az bizonyos, hogy Ladvánszky az MTV gazdálkodását ellenőrző felügyelőbizottságának elnökeként, MSZP-s médiaszakemberként ismerte az ügy politikai hátterét.

A tavaly megszűnt médiatestület - melynek elnöki tisztségére Majtényi lemondása után egy rövid ideig Ladvánszky is esélyes volt - honlapja szerint a volt MSZP-s delegált 1990 előtt a Legfőbb Ügyészségen dolgozott, és testületi tagsága mellett a Károli Gáspár Református Egyetem polgári jogi tanszékének munkatársa volt.

• Helyreigazítás »

• Breaking: a kormány vállalja a felelősséget az euróárfolyamért »