Brüsszel és Strasbourg között készült a Fidesz alkotmány-tervezete
Az EurActivnak nyilatkozva Szájer József, a kormánypártok alkotmányszövegező bizottságának elnöke azt mondta: "nem a Fidesz az, aki nem találja legitimnek" a jelenlegi alkotmányt, amelynek első mondata szerint ez egy átmeneti alkotmány addig, amíg Magyarországnak végleges alkotmánya lesz. "Magyarország az egyetlen olyan volt kommunista ország, amelyik még nem alkotott új alkotmányt" - indokolta Szájer a Fidesz alkotmányozási törekvéseit az EurActivnak.
Magyarország jelenlegi alkotmánya "tele van ellentmondásokkal", a Fidesz és a KDNP ezért szeretne egy teljesen új alkotmányt. "Be akarjuk fejezni a demokratikus átmenetet. Ezért akarunk új alkotmányt. A magyar parlament majdnem 20 évig halogatta az új alkotmány megalkotását."
"Az alkotmány legitimitásának kérdése minden, csak nem újdonság" - fogalmazott a politikus az EurActiv kérdésére, hozzátéve: "nem azt állítjuk, hogy a [Magyar] Állam nem működik. Az intézmények is működnek. Van egy Alkotmánybíróságunk, ami betöltötte az alkotmány nem egységes szövegében a réseket. Normális igény, hogy egy ország legfontosabb jogi dokumentuma egy valóságos alkotmány legyen és ne pedig egy olyan problémás szöveg, amiről eddig beszéltem".
Szájer József szerint az áprilisban elfogadandó "alkotmány lesz a magyar történelem legszélesebb körben megvitatott alkotmánya, és nem csak a magyar történelemé". A politikus azzal együtt is így látja ezt, hogy az új alkotmányról nem tartanak népszavazást.
"Nem lesz róla ugyan népszavazás, de minden szavazati joggal rendelkező állampolgár, [vagyis] 8 millió polgár kapott egy kérdőívet, amelyben a kormány alkotmányos tanácsadó testületének 12 specifikus részletkérdésére válaszolhat. Tehát itt egy széles körű nyilvános és civil konzultáció zajlik. Az eddigi legszélesebb körű. Sokkal szélesebb körű, mint amilyen egy népszavazás volna, ami egyszerűen csak egy igen-nem kérdést tárna az állampolgárok elé. Ebben a rendszerben 12 kérdésre válaszolhatnak az állampolgárok, tizenkét számukra fontos alkotmányos kérdésben nyilváníthatnak véleményt" - mondta az új alkotmány legitimitásáról Szájer József, aki szerint "ez az alkotmány minden magyar ember alkotmánya, függetlenül az ideológiai vagy más meggyőződésétől. Tartalmazni fog számos olyan szociális jogot is, amit más országokban csak a baloldal képvisel. Nagyon széleskörűen és kimerítően fogja szabályozni a jövő nemzedékekért viselt felelősséget és a környezet fenntarthatóságot, amit mondhatunk zöld ideológiának is. Sokszor fog a közösségekre is utalni, ami egy jobboldali gondolat, de mi nem egy ideologikus szövegtervezettel fogunk előállni. Ez [a szöveg] minden magyar polgárhoz szól és ez alapján várható el, hogy tisztelni fogják".
A határon túl élő magyar állampolgárok szavazati jogával kapcsolatban a politikus azt mondta: "erre a kérdésre a választójogi törvény vitájában kell visszatérni az év második felében. (…) az alkotmány nem fogja kizárni ennek a lehetőségét, de mivel nem fogja szabályozni ezt [a kérdést], a választójogi törvény fogja eldönteni, hogy azok a magyar állampolgárok, akik nem honosak Magyarország területén, szavazhatnak-e vagy sem, illetve, hogy ők maguk megválaszthatók lesznek-e".
Szájer József azt is megosztotta az EurActiv olvasóival, hogy az alkotmány szövegezése előtt tanulmányozták "az összes rendszerváltó ország új alkotmányát". "Elolvastuk Európa és a világ összes klasszikus alkotmányát. A dél-afrikai alkotmány egy nagyon jó példa volt számunkra, de az amerikai alkotmány is, és mindenféle alkotmány. Ebben a folyamatban minden alkotmányt megvizsgáltunk" - mondta az EurActivnak a kormánypártok által kijelölt szövegező bizottság elnöke.
A politikus végül elárulta az uniós ügyekkel foglalkozó portálnak, hogy az alkotmány tervezetének jelentős része iPadjén, a Strasbourg-Brüsszel vasútvonalon készült. Így a preambulum jelentős része, a kormány költségvetési korlátait meghatározó rész, valamint költségvetési tanács vétójoga a költségvetési tervezettel kapcsolatban akkor, ha átlépnék az alkotmányos adósságkorlátot.
