Elfogadta a parlament a sokat vitatott, a nemzetközi és hazai szervezetek által is bírált új médiatörvényt, amely Európában példátlan módon hatósági felügyelet alá rendeli és bírságolhatóvá teszi a tévék és rádiók mellett az írott és internetes sajtót is. A Fidesz-frakcióban némi zavart okozott, hogy az alkotmányügyi bizottság kormánypárti elnöke, Balsai István az utolsó percben, a zárószavazás előtt 16 módosító indítvány nyújtott be, melyek tovább változtattak volna a korábban már elfogadott módosításokon.

Hétfőről keddre virradó reggel 256 igen szavazattal 87 ellenében a parlament megszavazta a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényt. A kétharmados többséggel elfogadott médiatörvény teljesen új alapokra fekteti a teljes elektronikus, írott és internetes, illetve a kereskedelmi és a közszolgálati média jogait és kötelezettségeit.

A Cser-Palkovics András, Rogán Antal és Menczer Erzsébet fideszes képviselők által jegyzett, az Országgyűlés elé november 22-én beterjesztett törvénytervezet legjelentősebb újítása, hogy a rádiókon és televíziókon felül a nyomtatott sajtót, illetve az internetes hírportálokat is hatósági felügyelet, ellenőrzés alá helyezi.

A törvény hatályba lépését követően a tartalmi kérdésekkel foglalkozó Médiatanács több tízmilliós büntetéseket vethet ki a jogsértő újságokra, hírportálokra, százmilliókra bírságolhatja a jelentős piaci súllyal rendelkező kereskedelmi rádiókat és tévéket, továbbá teljesen új alapra fekteti a közszolgálati médiumok irányítását és finanszírozását. A Médiatanács öt tagját október 11-én választotta meg az Országgyűlés, mindannyiukat a Fidesz jelölte.

A hétfőn elfogadott törvény annak a több hónapja tartó jogalkotási folyamatnak az egyik legfontosabb állomása, melyet még júniusban kezdeményeztek a kormánypártok képviselői. Ennek keretében már a nyáron módosították a korábbi médiatörvény és az alkotmányt, hogy a média- és hírközlési felügyeletet össze lehessen vonni. Külön parlamenti határozatot alkottak a közmédiumok vagyongazdálkodásának központosítása érdekében, majd októberben elfogadták a sajtó jogait és kötelezettségeit rögzítő „médiaalkotmányt”, amely egységesítette az elektronikus, a nyomtatott és az internetes média szabályozását.

Korlátlan hatalmú médiahatóság

Ennek a médiaalkotmánynak a kibontása a kedden hajnalban elfogadott törvény, amely új fogalomkészletet vezet be, fokozottan figyel a kiskorúak védelmére, igyekszik hazacsábítani a külföldre települt – a hazai szabályozás alól magukat kivonó – tévécsatornákat. A jogszabály évekre előre garantálja a közszolgálati médiumok állami támogatását, igaz, teljesen központosítja – egyetlen vagyonkezelő és műsorgyártó alap felügyelete alá vonja – a két tévé, a rádió és az MTI vagyonát és gazdálkodását. Szintén egyetlen központban – az MTI-nél – folyik a jövőben a hírgyártás, a médiumok csak adásba küldik a hírcentrumban készített híradókat, hírműsorokat. 

Ugyanakkor Európában példátlan módon, nemcsak kereskedelmi tévéket, rádiókat, hanem az írott és a nyomtatott sajtót is hatósági felügyelet alá helyezi, amely a törvényt bírálók szerint politikailag kiszolgáltatott helyzetbe hozza az orgánumokat. A tartalmi kérdésekre figyelő Médiatanács a jövőben lakossági bejelentésre vagy hivatalból eljárást indíthat a médiumokkal szemben, és a médiaalkotmányban lefektetett – nehezen értelmezhető szabályok és gumifogalmak (úgy, mint  „bármely többség” vagy kisebbség, vallási, egyházi csoport „nyílt vagy burkolt” megsértése) – alapján súlyos bírságokat vethet ki a sajtóorgánumokra.

A törvény szerint a jogsértő országos napilapot és internetes sajtóterméket akár 25 millióra, a hetilapokat akár tízmillióra büntethetnék. A nagy piaci részesedéssel rendelkező rádiókra és tévékre 200 millió, a kisebbekre pedig 50 millió forint bírságot vethetnének ki.  Ha egy súlyos jogsértést elkövető tévé vagy rádió a jövőben visszaesőnek számít, akár még a nyilvántartásból is törölhetik, és mivel a kötelező regisztráció nélkül nem lehet Magyarországon sugározni, ez az adott médium megszüntetését jelentheti. Ám, hogy mi minősül súlyos jogsértésnek, a törvénytervezet nem bontja ki, ezt az – mint fentebb láttuk – teljesen egyszínű Médiatanács feladata és lehetősége lesz eldönteni.

A módosító módosítójának módosítása

Hétfőn némi zavart okozott a Fidesz-frakció soraiban, hogy Balsai István az alkotmányügyi bizottság nevében egy olyan zárószavazás előtt több olyan javaslatot adott be, melyek újra módosítani kívánták azt a normaszöveget, melyet a rendes módosítók elfogadása után már egységesített és véglegesített az Országgyűlés.

Ugyanis az eredeti, Rogán, Cser-Palkovics és Menczer által benyújtott tervezet kikötötte, hogy a Médiatanács által kivetett bírság ellen ugyan fellebbezhetnek a médiumok a bíróságnál, de ennek a büntetésre nem lehet halasztó hatálya, azt azonnal be kellene fizetni. Ám Magyarországon a perek rendszerint elhúzódnak, ami oda vezethet, hogy mire az adott újság javára dönt a bíróság, a befizetett bírságok terhe alatt már rég tönkrement a sajtóorgánum kiadója. Ezért L. Simon László, a kulturális és sajtóbizottság fideszes elnöke Pálffy István KDNP-s képviselővel együtt december 1-én beterjesztett egy módosítót, mely szerint a per végéig nem kell befizetni a bírságot.

Ezt kívánta módosítani az alkotmányügyi bizottság nevében Balsai, aki vissza akarta hozni a ház elé az eredeti megoldást. A szavazás előtt a Hírszerző által megkérdezett fideszes és KDNP-s képviselők egy része azt mondta, meg fogják szavazni Balsai indítványát, mert ezt várja tőlük a frakcióvezetés, és személyesen a miniszterelnök, Orbán Viktor. Mások viszont azt mondták, a frakció egyszer már döntött az ügyben, amikor befogadta L. Simon módosítóját, így Balsai javaslatát nem fogják támogatni. Az alkotmányügyi testület indítványa végül egyetlen szavazatott sem kapott.

Szintén zárószavazás előtt került a képviselők elé az a módosító indítvány, amely az Európai Unióval közösen 2011-re időzített digitális átállás végső határidejét 2014-re tolja. 

• A piacinál drágábban kínál üdülést az Erzsébet-program »

• Zsidózás zsigerből »