Korrupciógyanú lengi körül a Bábolna Zrt. volt földjeinek privatizációját. Felmerült, hogy az államot jelentős kár érte, továbbá, hogy a vevők jó kapcsolatokat ápolnak befolyással bíró politikai körökkel. Horváth Klára, a város polgármestere augusztus közepén pályázatot írt ki a volt állami gazdaság földjei felett rendelkező Bábolna Gyógyfürdő Kft. értékesítésére, amire egyedül egy frissen alakult győri cég jelentkezett. A városban viszont spanyol befektetőkről beszélnek.

Könnyen lehet, hogy a földspekuláció lesz a 2010-es évtized olajszőkítési botránya. A földpiac 2011-re várható liberalizációja várhatóan a termőföldek árának drasztikus - akár 100 százalékos - emelkedését is hozhatja. Ez a megjósolható helyzet kedvez a spekulációnak, a politikai kapcsolatokkal rendelkező tőkeerős csoportok földfelhalmozásának, akár az elővásárlási joggal bíró helyi termelők kárára. A jelenleg nyomott és várhatóan emelkedő földár azonban nem csak a latifundiumok kialakulásának és a jó helyen, jó időben lévő - és legfőképp jó embereket ismerő - agrárbefektetőknek kedvez, hanem az állami vagyon megcsapolóinak is.

Spanyolországban a 2000-es évek végére az ingatlanfejlesztés szóösszetétel a korrupció szinonimájává vált a legnagyobb spanyol ingatlanbefektető cégeket és spanyol politikai élet legfelsőbb köreit is elérő megvesztegetési botrányok miatt. A spanyol példa után elnevezett, korrupcióra épülő üzleti modell lényege, hogy a beruházó az olcsón vásárolt külterületi földeket, szántókat, legelőket fejlesztésekre hivatkozva - és politikai kapcsolatai útján - átminősítteti a helyi önkormányzattal, a beígért fejlesztésre állami és EU-s forrásokat vesz igénybe majd az ezúton jelentősen megnövelt értékű területet értékesíti a beruházások elkészülte előtt. Vagy még azt sem. Spanyolországban félbehagyott kísértetvárosok állnak a néhai narancsligetek helyén és szolgálnak jelenleg is hitelfedezetül új tulajdonosaik számára. Az Európai Unió jelentése szerint az átminősítések és indokolatlan fejlesztések miatt a természeti környezetet is jelentős kár érte.

Korrupció három lépcsőben

Ebben a háromlépcsős modellben (vásárlás jutányos áron, átminősítés korrupt eszközökkel, fejlesztés állami pénzen) több ponton érheti kár az államot. Az állam elesik attól a különbözettől, ami a földterület átminősítés előtti és utáni értéke között mutatkozik. Az üzleti vállalkozások állami támogatása esetében elvárható, hogy a beruházás pozitív hatással legyen a költségvetésre, munkahelyeket teremtsen, növelje az adóbevételeket. A politikai kapcsolatok útján szerzett támogatások esetében nem biztos, hogy a támogatás megtérül és nem csak a beruházót gazdagítja. További korrupciós kockázat, hogy a beruházás lényegesen többe kerülhet, mint azt a piac indokolná. A beruházók által ígért fejlesztések általában munkahelyeket, növekvő idegenforgalmat ígérnek, ám a projektek egy része végül nem valósul meg, vagy igazából lakóparkokat rejt, mint a Pátyra tervezett golffalu esetében.

Az önkormányzatok és a politikai körök szívélyes együttműködésének természetesen ára van. A Magyarországon is jelenlévő spanyol Sedesa a spanyol Korrupcióellenes Ügyészség vizsgálata szerint illegálisan finanszírozta a valenciai Néppártot. Bár a know-how spanyol, természetesen nem kizárólag a spanyol állampolgárok vagy spanyolországi bejegyzésű cégek sajátja, mindenhol megjelenik, ahol az alacsony termőföldárak és a hatóságok korrupciós fertőzöttsége, a tisztázatlan pártfinanszírozási viszonyok együtt járnak.

A Sedesa - Mexikó és Románia után - megjelent Magyarországon is. Két másik spanyol ingatlanfejlesztő céggel, a Fadesával és az Astroc-kal együtt húzták volna fel a kormányzati negyedet és Manhattant álmodtak Csepel északi részére. Emlékezetes, a szocialista politikusok (Suchman Tamás, Ujhelyi István) által is támogatott, a Sedesához köthető sávolyi Balatonring fejlesztési pénzekből és kölcsönből összesen 35 milliárd állami forrást igényelt volna, ám a projekt körül egyre sokasodtak a kérdőjelek. Aggasztó hírek érkeztek a Sedesa korrupciós ügyeiről és az anyaországi ingatlanpiaci válság nyomán bedőlő, forráshiánnyal küzdő cégekről.

Bodoky Tamás oknyomozó sorozata a magyar partner, a Grupo Milton cégcsoport elnökéről, a spanyol-magyar kettős állampolgár Kovács Bence Jánosról derítette ki, hogy 1995-ben csalásért és okirat-hamisításért másfél év börtönbüntetésre ítélték Magyarországon, miközben a hivatalos életrajza szerint az 1970-ben született üzletember 18 éves korától Spanyolországban élt. Továbbá, hogy a magyar közvélemény előtt tőkeerősnek lefestett cégcsoportból a spanyol cégnyilvántartásban pusztán az a Milton 2006 Socidead Limitada (s.l.) nevű valenciai bejegyzésű cég látszik, amelyet 2006-ban alapított Kovács Bence János és Mészáros Alexandra, úgy, hogy kettejükön kívül a cégnek mindössze egyetlen alkalmazottja van. Az állam egy olyan, titkos KPMG tanulmány alapján támogatta volna a sávolyi motorversenypályát, amelynek a nyilvánosságáért Bodoky Tamás a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével pert indított és megnyerte azt. A megépüléshez szükséges MFB hitel folyósításának végül az tette be végleg a kaput, hogy napvilágot látott: a Pénzügyminisztérium szakértői a projektet kockázatosnak, gazdaságtalannak és jogszerűtlennek minősítették.

Olcsón venni, drágán eladni 

Horváth Klára, Bábolna szocialista, de az önkormányzati választásokon már függetlenként újrázó polgármestere, 2007 márciusában közérdekre, ipari park létesítésére hivatkozva kezdeményezte a Nemzeti Földalapkelező Szervezetnél (NFA), hogy pályáztasson meg egy Bábolna határában lévő, 240 hektáros állami tulajdonú termőföldterületet, mert azt meg szeretné venni az önkormányzat.

A pályázaton mégsem az önkormányzat nyert, hanem két magánszemély, Bujáki Gábor és Farkas Sándor, akik 227 milliót ígértek az önkormányzat pályázatában szereplő 201 millió helyett. Bujáki és Farkas a szerződéskötés után pár nappal, banki hitel nélkül kifizette az illetékkel együtt összesen 250 millió forintot, annak ellenére, hogy forrásunk szerint nyilvánvaló bolt, hogy se Bujáki, se Farkas nem lehetett birtokában az összegnek. Egyszerű gazdálkodók, akik "mindketten a cipőjük mellett járnak". A terület új tulajdonosai egy hónappal később kezdeményezték az önkormányzatnál, hogy nyilvánítsák belterületté a megvásárolt 240 hektárt, erre egy hétre a Vivax Construction No1 Generálkivitelező Kft. és egy bank vételi és jelzálogjogot jegyeztetett be a tulajdoni lapra.

Minden jel arra mutat, hogy az ő szerepük az ügyletben a külföldiek termőföldvásárlását akadályozó jogszabályok megkerülése volt, azaz a vételárat a külföldi befektető állta, így jutva hozzá az átminősítés előtti - lényegesen alacsonyabb - áron a területhez. Az ügy pikantériája, hogy a Vivax a bábolnai polgármesteri hivatal címére volt bejegyezve, illetve hogy Horváth Klára a szerződés aláírására elkísérte Farkast és Bujákit. Budai Gyula, a bábolnai földeladásokat is vizsgáló miniszterelnöki megbízott még márciusban olyan dokumentumokat adott át az ügyészségnek, amelyek szerinte bizonyítják a feltételezést, hogy Horváth Klára állami tulajdonú termőföldet játszott át külföldi befektetőknek. Informátoraink nevük elhallgatását kérve, és forrásként a polgármestert nevezve meg, spanyol, illetve német befektetőkről beszéltek, továbbá Horváth Klára korábban egy interjúban beszélt arról, hogy egy spanyol befektető kereste meg az önkormányzatot, akinek 240 hektárra van szüksége logisztikai központ építésére.

A Vivax Kft. ügyvezetője és egyik tulajdonosa az építőipari és magánnyomozó cégekben érdekelt Jagarics Ferenc, aki a Tisztelet Társasága alelnökeként a Magyar Demokrata Fórum listájának 13. helyén szerepelt a 2006-os országos választásokon és 2010-ben is az MDF színeiben indult, mint a párt megyei elnöke. 2008 július 10-én Jagaricsot Haidegger Ákos váltotta a cégjegyzésre jogosultak és a lichtensteini székhelyű Archon Aktiengessellschaft a tulajdonosok között. A cég október elsejével BIL Park (Bábolnai Ipari és Logisztikai Park) Kft.-re változtatta a nevét. A BIL Park a Britton Holding székhelyére van bejegyezve, Haidegger Ákos pedig korábban a Hochtief Construction AG vezérigazgatója volt a német építőipari óriás magyarországi megjelenésekor.

A BIL park a közelmúltig - a folyamatban lévő belterületbe vonásra hivatkozva - 8 milliárdért árulta az említett 240 hektárt. Horváth Klára 2010 februárjában úgy nyilatkozott, hogy a terület azóta is mezőgazdasági besorolású és magánszemélyek birtokában van, bár valóban készült egy olyan szabályozási terv, amely alapján ipari területté minősíthetik, ha lesz befektető.

Ehhez képest a legújabb hírek arról szólnak, hogy a Bujáki és Farkas birtokában lévő 240 hektárból 200-at meghirdettek eladásra, mivel arra 244 milliós vételi ajánlatot kaptak, a maradék 40 hektáron pedig naperőművet létesítene a BIL Park. Az önkormányzaton kifüggesztett hirdetményből az is kiderül, hogy a szántóként értékesíteni kívánt földre közel 5 milliárd forint jelzálog van bejegyezve, amelyből 3 milliárd forint a BIL Park Kft.-t illeti. Az is érdekes, hogy a BIL Park a jelek szerint nem kíván élni az elővételi jogával. Amennyiben a földterületet továbbadják, az állam azt már - mint jóhiszemű vásárlótól - nem perelheti vissza. Az eladási szándék kihirdetése ugyanazon a rendkívüli közgyűlésen hangzott el, amelyen pályázatot írtak ki egy, a város határában lévő 90 hektáros területre, amely részben a város közvetlen, részben a város tulajdonában lévő Bábolna Gyógyfürdő (BGy) Kft. vagyonát képezi.

Felperzselt föld

A másfél hónappal az önkormányzati választások előtt összehívott rendkívüli közgyűlésen a pályázatot szokatlanul rövid, mindössze kéthetes határidővel hirdették ki, ezért felmerül a gyanú, hogy a háttérben már megegyeztek a befektetővel. A tenderre egyedül a győri Éden-Invest pályázott. "A társaságnak május elejéig már kizárólagos joga volt befektetőt keresni a területre, és a két héttel ezelőtti pályázati kiírás után csak ők vásárolták meg a pályázati dokumentációt" - fogalmazott az MTI-nek Horváth Klára. Az Éden-Invest három magánszemély tulajdonában áll és - a polgármester májusi időpontra utaló nyilatkozatának fényében érdekes módon - ez év június 10-én alakult.

A 90 hektárból a BGy Kft. tulajdonában lévő területen termálkút található, a polgármester eddig minden választáson egy - a most pályázatra kiírt területen létesítendő - élményfürdő tervével és ezúton a turizmus fellendítésével kampányolt. A termálkutat és földterületet még a Bábolna Zrt. felszámolása előtt apportálták a BGy Kft-be. A pályázati kiírás értelmében az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy az egyben értékesített terület egy részét átminősíti belterületté.

Horváth Klára még áprilisban a "Bábolna édenpark megvalósíthatósági tanulmány" című tervezetre hivatkozva azzal a kéréssel fordult a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-hez,  hogy térítésmentesen adja át a városnak a BGy Kft-vel együtt most augusztusban meghirdetett területet. Az MNV visszautasította Horváth Klára kérését, azzal érvelve, hogy az önkormányzatokkal kötött, településfejlesztési cél megvalósítását szolgáló vagyonkezelési szerződések esetében általános problémaként vetődött fel, hogy a földterületek vagyonkezelési jogának megszerzése után a hivatkozott fejlesztések elmaradnak.

Iparszerű Korrupciós Rendszer?

Bár az MNV diplomatikusan általános problémáról beszélt a Horváth Klára kérését megtagadó válaszában, nem zárható ki, hogy inkább konkrét, a bábolnai önkormányzathoz köthető kifogásokkal élt az ügylettel kapcsolatban.

Az MNV tudniillik korábban már érvénytelenített egy, a bábolnai önkormányzattal kötött földhasználati szerződést, miután az önkormányzat az MNV birtokában lévő 90 hektáros területet bérbe adta a legalacsonyabb árajánlatot tevő, bábolnai érdekeltségű IKR Zrt.-nek, miközben - Budai Gyula szerint - az IKR vezérigazgatója, Szaxon J. Attila 20 millió forintos magánkölcsönt nyújtott Horváth Klárának.

Budai a kölcsönügylet szerződését átadta az ügyészségnek, az érintettek szerint viszont a papír hamis. Horváth Klára később úgy magyarázta az ügyletet, hogy olyan belterülettel határos területről van szó, ahová új utcákat tervez az önkormányzat és az ehhez szükséges munkálatok megkezdéséig kívánták bérbe adni művelésre, továbbá, hogy a nyertes IKR olyan helyi cég, amelyik éves szinten több millió forinttal támogatja az önkormányzatot. Az ügyben hűtlen kezelés bűntette gyanúja miatt nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség Horváth Klára ellen.

Bár Szaxon Attila a 90 hektáros területről az ügy kipattanása után úgy nyilatkozott, hogy az adott területre nincs is szüksége, tulajdonképpen csak szívességet tett a városnak azzal, hogy elvállalta, nem hagyja parlagon, a Bábolna Zrt. leányvállalatainak, eszköz- és ingatlanállományának privatizációjakor több, Bábolnához közeli földre bejelentkezett vevőként. A sajtóban úgy nyilatkozott, hogy a Bábolna Zrt. földjei az IKR vetőmag-termelési ágazata szempontjából kiemelt fontosságúak.

Szaxon Attila többször erősen kritizálta a sajtóban a magyar földtörvényt. A Haszon magazinnak adott 2008-as interjújában a földspekulációt firtató kérdésre emígy válaszolt: "És? Aki megveszi a földet, biztos, hogy nem fogja parlagon hagyni. Egyébként a csereszerződések, amelyekkel kijátsszák a földtörvényt, szerintem éppen a társadalom egészséges önvédelmi reflexét mutatják. Ez pontosan olyan, mint amikor valaki szlovák rendszámú autóval jár a magyar utakon, mert azt olcsóbb üzembe helyezni Pozsonyban, mint Budapesten."

Forrásaink úgy értesítettek minket, hogy a Gráf Józseffel amúgy köztudomásúlag közeli barátságot ápoló Szaxon Attila sikertelen földhöz jutási kísérlete után azt hangoztatta, hogy a szocialisták mindenkinek, még Leisztinger Tamásnak is juttattak a Bábolna-csoport földjeiből, csak neki nem, pedig az IKR bábolnai, Leisztinger pedig nem. A Bábolna Gyógyfürdő tulajdonában és annak környékén található - most augusztusban meghirdetett - földterületekről pedig úgy nyilatkozott, hogy azt szerinte "a Klári már eladta a spanyoloknak".

Szaxon Attila saját bevallása szerint külföldön dolgozott a '80-as években, fizetéséből vásárolta fel az IKR-t, amelynek tulajdonlása a száz leggazdagabb magyar közé emelte. Az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszerről elnevezett céget még Burgert Róbert alapította a Bábolnai Állami Gazdaság fénykorában. Szaxon 1996 óta vezeti a céget, amelyik a 2009-es katasztrofális év után idén csőd közeli helyzetbe került. Július 28-án a Raiffeisen Bank visszavonta felszámolási kérelmét az illetékes megyei bíróságnál és az IKR tulajdonosai aláírták a részvényóvadéki szerződést. Az IKR szerint finanszírozási helyzetük stabilizálódott.

Szaxon Attilának két fia, ifjabb Szaxon Attila és Szaxon Róbert is vezető beosztásban dolgozik a cégnél (Szaxon Attila ezért időnként  Szaxon J. Attilaként használja a nevét). Lánya - Szaxon Ágota - viszont a sávolyi és pátyi beruházásokban érdekelt Milton 2006 Sociedad Limitada és az annak a tulajdonában lévő ciprusi Evern Investments Limited kézbesítési megbízottja. A Milton 2006 s.l. és az Evern Investment Limitada tulajdonában lévő Evern Invest Hungary ügyvezetője 2009. december 10-től Vicente Cotino, a Sedesa elnöke.

A cikk a Soma Alapítvány támogatásával készült. Köszönjük a TASZ jogi közreműködését.

• A piacinál drágábban kínál üdülést az Erzsébet-program »

• Beszéljünk őszintén a Székely Himnuszról! »