Dallamok, amiket önkéntelenül is dúdolgatunk, számok, amik nagyon ismerősek, de nem tudni ki írta őket. Tíz Magyarországon ismert dallamot szedtünk össze, amiket szinte mindenki ismer, aki él, vagy élt az elmúlt évtizedekben. Tudta, hogy a MÁV-szignál majdnem negyven éves? Hogy a Delta zenéjét két holland tudós kreálta, a szintetizátor feltalálása előtt évekkel? Hogy a Magyar Televízió szerkesztői minden valószínűség szerint odavoltak a hömpölygő szintetizátoros elektronikáért? Hogy Presser Gábor az egyik legismertebb magyar szignál szerzője? A lista hosszabb is lehetne, mint tíz, ha Ön tud még mondani, írja meg!

1. MÁV-szignál. Nagyjából az egytlen dolog a MÁV-ban, ami nem bosszantó, hogy már évtizedek óta ugyanolyan. A mindenki által közismert, valószínűleg a valaha legtöbbet játszott mű, amit magyar szerző írt, közel negyven éves. 1972-ben írt ki pályázatot a vasúttársaság a szignálra, amire számosan jelentkeztek, köztük ismert zeneszerzők is. A győztes az a Székely Tamás lett, aki egyébként a MÁV rádió és elektronikai részlegének vezetőjeként a szignálok lejátszásához szükséges eszközök kifejlesztésével foglalkozott. Mondhatnánk, hogy biztos protekciós volt, de mondjon valaki hasonló kategóriájú produkciót, ami 1974 óta változatlan, és valószínűleg botrányt váltana ki, ha megpróbálnák lecserélni. Urbánfolklorisztikus jellegét mi sem jellemzi jobban, mint hogy sokan azt is tudják, hogy ritmusa a „vízvezetékszerelő” szóra rímel.

2. Delta tudományos híradó. Az elmúlt évtizedekben megannyi kisgyerek fejében alakult ki a tudományról valamiféle ijesztő-misztikus kép, köszönhetően a Delta tudományos híradó főcímének, melyben a kísérteties űrzenéhez hasonlóan borzongató képsorokat vágtak hozzá, a hómezőkön taposó Scott kapitánnyal, robbanással, furcsa szerkezetekkel. A főcímzene maga is zenetörténeti érdekesség: A hollandiai Philips gyár két kísérleti zenekutatója, Tom Dissevelt és Dick Raaijmakers, művésznevén Kid Baltan 1957-ben hozták össze a Song of the second moon című számot, teljes mértékben analóg technikai eszközökkel, évekkel a szintetizátorok megalkotása előtt. A páros az általuk kreált zenét Electrosonics név alatt bakeliten is megjelentette, amit Csehszlovákiából szerzett be Belohorszky Károly, a rádió technikai rendezője, majd néhány év múlva ezt a számot választották a Delta főcímzenéjének, némileg újrakeverve.

3. Malév-szignál. A MÁV szignálhoz hasonlóan ez is annyira jól sikerült, hogy megkomponálása óta ezt használja a légitársaság, aminek védjegyszerű dallama lett. A szignált ráadásul nem más, mint Presser Gábor írta, aki a nyolcvanas években az instrumentális elektronikus zenékkel is foglalkozott. A közhiedemmel ellentétben azonban nem Electromantic című albumáról származik a szám, hanem kifejezetten a Malév kérésére írta, 1988-ben, mikor a jelenlegi logó is készült. Pici bácsi a Népszabadság tévéjének személyesen is elmesélte a Malév-szignállal kapcsolatos művészi élményeit.

4. Körzeti híradó. A Malév szignállal ellentétben a budapesti körzeti híradó kapcsolása előtt hallható szintetizátoros prüntyögés szerepel az Electromantic albumon. Presser 1982-ben készítette el azt az albumot, eredetileg a Próba baletthez. A La Baletta No. 2 című szám azonban nem csak a körzeti híradó szignálja lett, hanem külföldi karriert is befutott: a BBC is felhasználta hasonló célokra.

5. Harminc perc alatt a föld körül. Narancsik Ágota, rántotthús, és a Harminc perc alatt a föld körül lendületes zenéje. Az Eltűnt idő nyomában emlékképeivé dermedt mindennapi szocializmus emblematikus darabja ez a családi idill, ami alá viszont a rothadó nyugat szolgáltatta a talpalávalót. A Kossuth rádió nemzetközi magazinjának egészen a közelmúltig változatlan főcímzenéje a Commodores nevű legendás funky együttes Machine Gun című száma volt. Az 1972-ben alakult, Lionel Richie-t is felvonultató, klasszikus mikrofonfrizurás, flitteres inges fankizenekar ’75-ös debütáló albumának instrumentális slágere amerikai sportesemények aláfestő zenéjeként, illetve különféle filmekben is hallható. 

6. A cirkusz. Julius Arnost Wilhelm Fučík, a 19-20 század fordulóján a Monarchiában élt cseh zeneszerző és katonazenekari karmester bizonyára nem gondolta volna, hogy pattogós katonai indulókból álló életművének Gladiátorok bevonulása (Vjezd gladiátorů) című darabja lesz világhírű, méghozzá azért, mert valahányszor bárhol a világon ez a zene hangzik fel, ha egy bohóc egykerekű biciklin, az orrán tányérokat egyensúlyozva, a kezeivel labdákkal zsonglőrködve keresztülugrat egy tüzes karikán. Július Fučík darabja mára menthetetlenül a bohócok és egyéb cirkuszi attrakciók tudat alatt is működő aláfestő zenéje lett, de mi legalábbis nem bánjuk.

hirdetés

7. A Tenkes kapitánya. A magyar televíziózás első sorozat- és akcióhőseinek egyike a később gazdagréti taxis nyugdíjassá lecsúszó Zenthe Ferenc. Zenthe bizonyosan nem csak annak köszönhette több generáció gyerekei közti népszerűségét, hogy szúrós tekintetű cimborájával, Buga Jakabbal karikásostorral, fokossal, és mindenféle ravasz trükkökkel halálra szívatták Pityik őrmestert, és a siklósi vár többi tökkelütött labancát minden szünidei matinéban, hanem a fülbemászó sorozatfőcím zenének is, amit megszámlálhatatlan egyéb filmzenével együtt a szerb-magyar zenei multitalentum, Vujicsics Tihamér szerzett. A zeneszerző, akiről korábban már megemlékeztünk, épp harmincöt éve , 1975-ben hunyt el a csehszlovák légitársaság damaszkuszi gépének máig tisztázatlan balesetében.

8. Csellengők. A szám, amit azért írtak, hogy kiakassza az anyákat. Egyszer valaki félig dühösen, félig viccesen megjegyezte, hogy a Soul Asylum Runaway Train című száma miatt van az, hogy hiába felnőtt már, az anyja mai napig látványosan aggódik, ha valahova elmegy. Az eltűntekkel foglalkozó Csellengők című műsor főcíméül választott szám elég egyértelmű húzás volt: az 1992-ben írt sláger eredetileg is az elveszett gyerekekről szól. Videoklipjében eltűntek képei láthatóak, és a mindenkit kiakasztó képsor, melyen egy nő elrabol egy kisbabát az anyjától. Az öngyilkosok himnuszánk kikiáltott Szomorú vasárnaphoz hasonlóan ez a szám az eltűntek himnusza lett: hatására sokan visszataláltak otthagyott családjukhoz. A klipben látható eltűnt fiatalok közül többük holtteste is előkerült évekkel később.

9. A Hét. A Magyar Televízió magazinműsora három klasszikus főcímzenét is magáénak tudhat. Kezdetben nem is akármivel, hanem a Led Zeppelin 1968-as How Many More Times-ával indult a műsor, aztán a nyolcvanas években Vangelis L’enfant című klasszikus szintislágere lett az aláfestő zene. Végül pedig még elborultabb elektronika következett: a japán Logic System nevű szintivirtuóz zenéjét választották. A Logic System zenéje volt hallható a Tervezzünk Tárgyakat és a 6-os lottó sorsolás alatt is.

10. Panoráma,  vagy Ablak. Erre a helyre mindkét legendás műsor ide kívánkozik. A televízió rendezőinek progresszív szintetizátor zene-mániája már feltűnhetett az olvasóknak. Mindkét műsor zenéje emblematikus: Chrudinák Alajos közelkeleti riportjait a német Tangerine Dream Chorozon című száma vezette be, míg Déri János, Bálint gazda, Papp Endre, a rákospalotai cipőipari gmk és a paradicsomültetési tanácsok a francia Space Final Signal című számának felvezetésével kerültek tízmillió tévénéző otthonába.

Ha Ön szerint klasszikusok maradtak ki a listáról, akkor írja meg nekünk az info@hirszerzo.hu e-mail címre!

• Navracsics nem kommentálja Darák válaszát »

• A hasznos korrupció »