Nem indít magánvádas eljárást Keresztes Imre a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője Gyurcsány Ferenccel szemben becsületsértés vétsége miatt.

Tényleg? És miért nem?

Gyurcsány ügyészségi kihallgatása során esküszegéssel vádolta az ügyészeket, Keresztest pedig azzal, hogy egy kormánykitüntetésért cserébe elősegítette az ő meggyanúsítását. A kijelentés súlyos.

Nézzük a becsületsértés tényállását: aki a [rágalmazás] esetén kívül mással szemben a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben, b) nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

A rágalmazás és a becsületsértés tényállása elsősorban az emberi méltóság védelmét szolgálja, és Keresztes Imrének elemi érdeke volna, hogy megtegye a megfelelő jogi lépéseket, hiszen egész eddigi pályafutását, tisztességét és szakmai hitelét kérdőjelezték meg – ha ezeket a mondatokat figyelmen kívül hagyja, úgy a későbbi ténykedésére is árnyék vetül. Ráadásul a helyzet megítélése eléggé egyértelmű, hiszen Gyurcsány szavai félreérthetetlenül az ügyész munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével kapcsolatosak, és alapesetben a becsületsértő kijelentések valódiságát sem kell bizonyítani, elegendő megállapítani, hogy az alkalmas a becsület csorbítására.

Azonban.

A valóság bizonyítására sor kerülhet akkor, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta. (BTK. 182. §.) Szintén egyértelmű, hogy a közérdek ezúttal a tényállítás (Gyurcsány által megfogalmazott vád) valódiságának vizsgálatát indokolná. Azaz (bár erre Keresztesnek nem kell feltétlenül tekintettel lennie) ezúttal nemcsak az egyén méltóságát érte itt sérelem, a közérdek azt kívánná, hogy kiderüljön: összefüggésbe hozható-e az ügyész állami kitüntetése a kormány politikai elvárásaival.

Gyurcsánynak egy bírósági eljárás során ugyan nagyon nehezen sikerülne szavait igazolni, de hónapokig a következőkről szólnának a híradások: Keresztes Imre március 15-én vette át Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét. A kitüntetés indoklása szerint „a közérdeklődésre számot tartó, kiemelkedően bonyolult tényállású és jogi megítélésű ügyekben folytatott nyomozások során nyújtott teljesítménye, továbbá eredményes ügyészi és vezetői pályafutása elismeréseként”.

A „a közérdeklődésre számot tartó ügyekben folytatott nyomozások” szinte kizárólag szocialista politikusokat érintettek, és még egyetlen nagy ügy sem zárult le jogerős ítélettel, de van közöttük nem egy olyan is, amelyik még a vádemelési szakaszig sem jutott el – ez az elfogulatlan, laikus és végtelenül naiv szemlélő számára is úgy tűnhet, mint ha a kitűntetés odaítélését némileg elhamarkodták volna.

A kevésbé elfogult szemlélő viszont megemlítheti, hogy „a közérdeklődésre számot tartó ügyek” tálalásának módja és időzítése mindig jól jött a Fidesznek. Például az önkormányzati kampány finisében jött a hír, hogy a kevés esélyes szocialista jelölt egyikét, Molnár Gyula akkori újbudai polgármestert gyanúsítottként kívánják kihallgatni; az idézést a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője kameraközelben személyesen adta át. Alig két nappal később az addig az „Újbuda – új lendület” szlogennel kampányoló fideszes jelölt valamennyi reklámanyagán, plakátján, buszokon elhelyezett hirdetésén a „Törvényes rendet Újbudán!” jelszó virított. Ennyi idő alatt ezeket kitalálni, megtervezni, legyártani, és kihelyezni eléggé necces vállalkozás. A Keresztes vezette ügyészi szervezet kritikusai nem felejtik el továbbá szóvá tenni azt sem, hogy meglehetősen szelektíven szivárognak ki a különféle anyagok a testülettől.

Mindezek a Sukoró-ügyben nem számítanak releváns kérdéseknek, viszont, ha az eljárás tárgyát – még ha jóval kisebb tárgyi súlyú ügyben is – a fentiek képezik, akkor elkerülhetetlen, hogy hónapokig ne erről folyjék a szó. Igaz – ismétlem – Gyurcsánynak állításait igazolni jogilag nagyon nehéz lenne. Ennek ellenére mégis megfogalmazta azokat, s az ügyészek (és maga Keresztes Imre főügyész) még sem tettek semmit. Ebből viszont az következik, hogy mind az állítás megfogalmazását, mind a magánvád megtételéről való lemondást eddig nem részletezett okok magyarázzák.

Van tehát más megfejtés is, nem csupán az, hogy Keresztes Imre és ügyésztársai tartanak az „igazság” kiderülésétől. A probléma, hogy ez a megfejtés sem kedvezőbb rájuk nézve, azaz ez is Gyurcsány Ferencet igazolja.

A becsületsértési magánindítvány elmaradása mögött büntetőeljárási taktikázás is állhat. Amennyiben Keresztes Imre becsületsértés miatt bírósághoz fordul, úgy magát és az általa vezetett szervezetet jó eséllyel kizárná a további eljárásból. (Büntetőeljárásról szóló törvény 31. §. (1) és (4) bekezdés) Ez arra mutat, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség mérlegelése szerint nincs más olyan ügyészség az országban, amelyik Sukoró-ügyben a volt kormányfővel szemben a nyomozást sikerrel lefolytathatja, és a vádat eredményesen képviselheti.

Csak az, amelyiknek vezetőjét Orbán Viktor kormánya kitüntette.

• Nemzeti Tantervhivatal »

• Obersovszky kiakadt a médiatörvényen »